Az országgyűlési szabadelvűpárt által szeptember 28-ikán a katonai kérdésekre vonatkozó pártprogramm-tervezet kidolgozására kiküldött kilenczes bizottság ép egy hónap múlva, a szabadelvűpárt október 28-iki értekezletén terjesztette elő javaslatát, melyet számos ülésben állapított meg végleges alakjában. E programm-tervezet, melyet Széll Kálmán mint a bizottság elnöke és Münnich Aurél, mint a bizottság jegyzője irtak alá, a következő:
1. A közös hadsereg jelvényei, melyek ma alkalmazásban vannak, nem felelnek meg az ország közjogi állásának, - ezért a jelvények kérdése közjogunknak megfelelően rendezendő.
2. A katonai büntető eljárás mielőbb terjesztessék az országgyűlés elé. A szóbeliség és nyilvánosságra alapitott eljárásnál a magyar állam nyelve érvényesitendő.
3. A közös hadsereg szolgálati kötelezettség teljesitése körüli törvényes kedvezmények legfelső fokú eldöntése kizárólag a honvédelmi miniszterre bizassék.
4. Régi törvényeinkben is ismételten kifejezett kivánsága és senki által kétségbe nem vont jogos igénye a magyar nemzetnek, valamint a harczképesség lehető fokozása szempontjából eminens (nagy) érdeke a hadseregnek is, hogy a magyar csapatok magyar tisztekkel láttassanak el és a nemzet fiai a hadsereg vezetésénél megfelelő mértékben érvényesüljenek. Szükségesnek látjuk ennélfogva, hogy:
a) az 1868. évi augusztus hó 11-ikén kelt legfelsőbb kézirat értelmében a nem magyar csapatoknál szolgáló magyar honos tisztek magyar csapatokhoz helyeztessenek át;
b) a tisztképzés ügye akként fejlesztessék, hogy a magyar tisztek létszámában mutatkozó hiány fedezése s a magyar csapatoknak magyar tisztekkel való ellátása állandóan biztosíttassék.
E czélból magyar ifjak számára fentartott megfelelő számú alapítványi helyek alkotása s a mennyiben szükséges az ország területén elhelyezett új képző-intézetek felállítása, esetleg a honvédség képzőintézeteinek további kiépítése által annyi magyar ifjúnak tisztté való kiképzése biztosítandó, hogy a magyar tisztek száma a hadsereg tisztikarának minden ágazatában azon mértéket elérje, mely a magyar honos legénység számarányának megfelel.
c) Ugyanazon czélból szükséges továbbá az is, hogy a közös hadseregnek az ország területén elhelyezett s lehetőleg magyar honos tisztek vezetése alatt álló, tisztképző intézeteiben a tanterv akként módosíttassék, miszerint az intézetekben a tantárgyak jelentékeny részének an- és vizsgálati nyelve a magyar legyen, legalább oly mérvben, hogy az ezekbe belépő magyar ifjak előmenetelét a tannyelv ne akadályozza s az ezekben kiképzett növendékek a magyar nyelvet teljesen birják, úgy hogy megfelelő átmeneti idő után magyar honosra nézve a magyar nyelv tudása a tiszti kinevezés kötelező alapfeltétele legyen.
(Ehez a ponthoz gróf Tisza István a következő módositást adta be:
c) Ugyanazon czélból szükséges továbbá az is, hogy a közös hadseregnek az ország területén elhelyezett tisztképző-intézeteiben a tanterv akként módosíttassék, miszerint az intézetekben a tantárgyak jelentékeny részének tan- és vizsgálati nyelve a magyar legyen, legalább oly mérvben, hogy az ezekbe belépő magyar ifjak előmenetelét a tannyelv ne akadályozza s az ezekben kiképzett növendékek a magyar nyelvet teljesen birják.)
d) Az ország költségén felállítandó magyar alapitványi helyek, az ország határain kivűl csak azon intézeteknél fognak adományoztatni, melyeknek megfelelő intéztek az ország területén nem léteznek. A mint pedig ilyen intézetek az ország területén felállíttatnak, a megfelelő magyar alapítványi helyek ezen intézetekhez fognak áttéteni.
5. A magyar csapatok összes hatóságai a magyar hatóságokkal magyarul levelezzenek.
6. Az 1868. évi XXX. törvényczikknek Horvát-Szlavon országokra vonatkozó rendelkezései nem érintetnek.
7. Számos és fontos kérdés a véderőtörvény módosításában lesz megfontolás alá veendő, ilyen mindenek előtt a kétéves szolgálat, tovább a békelétszám törvényhozási megállapítása és a póttartalék kontingentálása, valamint az egyéves önkéntesek esetleges második szolgálati évének törlése vagy szabályozása.
8. A hadsereg vezér- és szolgálati nyelvére nézve fennálló jelenlegi állapot Ő Felségének az 1867-ben elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján tartott fenn.
A szabadelvűpárt az ország ezen jogait hangsulyozván, a vezér- és szolgálati nyelv kérdését programmjában nem veszi fel, mert ezt a nemzet nagy érdekeit érintő fontos politikai okokból kivánatosnak tartja.
Gróf Tisza István módosítása a 8-ik ponthoz így hangzik:
8. A párt fentartja azt az álláspontját, hogy a királynak jogában áll az egész hadsereg kiegészítő részét képező magyar hadsereg vezér- és szolgálati nyelvét az 1867: XII. t.-cz. 11§-ában elismert alkotmányos fejedelmi jogai alapján meghatározni.
