A szabadforgalom idejében, főleg a háború előtt, az ú. n. legtöbb kedvezményes elv alapján jöttek létre a külkereskedelmi megállapodások. Az utóbbi években a legtöbb kedvezményes elvet egyre jobban kiszorították a kontingentális megállapodások.
Ennek a konstrukciónak két hibája is volt.
A kontingensek kihasználására többnyire hiányoztak a szankciók, a legtöbb esetben nem állapították meg előre az árat. A kompenzációs megállapodások rendszere váltotta fel ezt a szisztémát, amely szerint áruért árut cseréltek egymással az országok.
Új fordulatot jelent a magyar kereskedelempolitikában is az Ausztriával létrejött szerződés, amelynek az a legfőbb előnye, hogy az alapmegállapodás nincs szorosan bizonyos cikkekhez rögzítve, hanem a gazdasági viszonyok változása szerint módosíthatók a kontingensek, az elvámolási feltételek.
A nemzetközi forgalom összezsugorodása azt mutatja, hogy a veszteséges export, a dumping, egyike a világválság legveszélyesebb szimptómáinak. Remélhetőleg szélesebb körben érvényesül az a rendszer, hogy a külföldi fogyasztót nem szabad előnyösebb helyzetbe hozni, mint azokat, akik védett vámterületeken belül fogyasztják az illető termékeket.
A németek hangoztatják és természetesen Magyarország is szívesen alkalmazkodik ehhez, hogy önköltségi áron nem szabad exportálni, mert ez végeredményében becsapásra vezet. Nyíltan, megfelelő vámkedvezményekkel, a termelés támogatásával kell ellensúlyozni a világpiaci és belföldi árak nagy különbségét.
Lényegében ez az új rendszer, amelyre hovatovább rá fog térni a magyar kereskedelempolitika és amelyet remélhetőleg akceptálni fognak a többi államok is. Ausztria felé a legkönnyebb érvényt szerezni ennek az elvnek és értesülésünk szerint ilyen irányú módosítás várható a magyar-olasz kereskedelmi szerződésben is.
Mindenekelőtt olyan kontingenseket fog megállapítani az új szerződés, amelyek betartását komolyan veszi mind a két szerződő fél. Árklauzula is szerepel majd az új megállapodásban, olyan árak, amelyek a fentebb említett hátrányok helyett realitást jelentenek.
