Michaelis Samu miniszteri tanácsos a fémgazdasági politikának, a háborús fémgazdálkodás történetének és a fémpiac és fémtermelés mai helyzetének egyik legkiválóbb szakembere. Most kiadott tanulmánya minden sorával és minden szavával a gazdaságpolitika egyik legsürgetőbb célkitűzését, a magyar fémgazdaság gyökeres reorganizációját szolgálja.
Az érdekelt hazai magyar magántőke nem mutat hajlandóságot a fémtermelés életrehívására és inkább a mai rendszerben akarja megtalálni a számítását, amikor súlyos milliók folynak ki az országból pusztán munkabér címén. Az államnak kell kezébe vennie az ügyet. A nyugati államok példájára Magyarországnak biztosítania kell a maga számára ércforrásokat a Keleten. Kész fémek helyett azokat hozzuk be az országba. Ezek feldolgozásával megteremthető egyúttal a Magyarországon található szegényebb ércek feldolgozási lehetősége is.
A Duna mentén modern, nagyszabású állami fémkohót kell létesíteni.
Kimutatja Michaelis Samu azt is, hogy ezzel a fémkohóval kapcsolatban rézgálicgyárat lehetne felállítani, kijelöli a fémkohó létesítésének anyagi forrásait is. Sürgeti ebben a kérdésben is a szakértelem korlátlan érvényesülését és igen figyelemre méltó a gondolat, amelyben a dilettantizmus rettenetes balfogásainak, kontárkodásainak kiküszöbölésére polgári vezérkar életrehívását javasolja.
A magyar hadsereg fémellátása, a szőlőgazdaság érdekei, a külföldre vándorló munkabérmilliók itthontartása: ezek az alapjai Michaelis Samu egészséges, megtámadhatatlanul erős koncepciójának. Hisszük, hogy a férfiú szavának, aki a semmiből megteremtette az új magyar pénzverőt, elég súlya lesz ahhoz, hogy az illetékesek a magyar fémgazdálkodás újjáteremtése során meghallgassák.