Borsod az egyetlen területe az országnak, amely a multban ármentesitve nem volt. Hogy ez mit jelentett, láttuk a legutóbbi árvizek alkalmával, amikor 60.000 katasztrális holdat öntött el a víz, tönkretéve tizenhat község lakosságának minden reménységét.

A Gömbös-kormány az első kormány, amely ennek az állapotnak megváltoztatását elhatározta s a jó szándék valóra is vált, amikor a transzfer-pénzekből másfél milliót bocsátott az ármentesitő munkálatok rendelkezésére.

A gátépitő munkálatok 1932-ben kezdődtek meg és a mult évre a tiszabábolna-tiszadorogma-ároktői szakaszon, mintegy 22 kilométeren el is készültek. A mult évi árviz alkalmával az uj gát már nagyszerüen kiállta a próbát, a védett terület megmenekült az ártól. Az idén az ároktő-tiszakeszi-tiszatarjáni szakasz következik 18 kilométeren és a jövő évre a még hátralévő 18 kilométeres szakasz következik.

A nagyarányu földmunkáknak még külön, hatalmas jelentősége volt, amennyiben megoldották a borsodi inség kérdését. Nagy munkástömegek, gyakran háromezer ember jutott a gátépitésnél keresethez. Most is a takarékban fekszik a kiutalt 200.000 pengő, de a téli fagy miatt még nem lehetett igénybevenni.

Magyarországnak ezen a vidékén a gyári munkásság is nagy számban vált a rossz viszonyok miatt munkanélkülivé s a magyar munkás mindenre használhatóságát mutatja, hogy ezek az egész életükben gyárakban dolgozó emberek egyszeribe pompásan beváltak kubikusnak.