A gazdaságkutató intézetek a várható konjunktúrát részben az ipari nyersanyagárak alakulásából állapítják meg. Ha az ipar nagyobb fantáziát lát a fogyasztásban és termelésének fokozására gondol, élénkebben és hatalmasabb mennyiségeket vásárol. De közvetlenül a fogyasztás emelkedésére vagy csökkenésére is igen érzékenyen reagálnak a nemzetközi árupiacok, ahol az évek óta tartó árlemorzsolódás az elmult hónapokban nemcsak megállt, hanem némi drágulás is mutatkozott.

A dollár, és újabban az angol font árlemorzsolódása is megnehezíti a nyersanyag-árstatisztikák összeállítását. Aranyértékre való átszámítás alapján kitűnik, hogy másfél év óta a nyersgummi 122, a gyapjú 62, a cink 83 százalékkal drágult és közel 25 százalékos az áremelkedés a pamut piacon.

Valamivel kedvezőtlenebb a kép a közvetlen fogyasztásra szánt tömegcikkek áralakulásánál. A búza ugyan nem lett olcsóbb lényegesen az utóbbi hónapokban, de hosszabb időt véve a kávé, a braziliai túltermelés következtében több mint 30 százalékos, a cukor pedig 15-25 százalékos áresést szenvedett.

Ez érthető, mert a fogyasztóképesség fokozódása jórészt a világ iparának kedvezőbb konjunktúrájától várható. Ezt követi majd a mezőgazdasági termelés rentabilitásának javulása és ezzel újabb tömegek bekapcsolódása a fogyasztásba. Az emelkedés arra mutat, hogy az 1934-es esztendő gazdasági konjunktúrája jobb lesz.