A Boráros-téri híd építésére azzal a megnyugtató érzéssel gondol a közönség, hogy másfél-két esztendőn belül már a kész hídon át roboghat majd az új lágymányosi városrész felé. Ezzel a reménységgel le kell számolnunk. Tudósítónk megbízható forrásból nyert információi szerint az új híd építkezése a legjobb esetben 1938-ban fejeződik be, de nem lehetetlen, hogy csak 1940-ben készül el teljesen.
Ennek a megdöbbentő körülménynek a magyarázatát abban kell keresni, hogy az új híd költségeinek az előteremtése a mai gazdasági viszonyok között majdnem a lehetetlenséggel határos. Az állam évi egymillió pengőnek a költségvetésbe való beállítására kötelezte magát, míg a főváros, mint emlékezetes a másfél százalékról 2.75%-ra emelt ingatlanforgalmi illetéknek a differenciáját ígérte oda az új híd céljaira, azzal, hogy saját budgetje terhére kiegészíti ezt az összeget évi 2 millió pengőre.
Sajnos sem az állam, sem a főváros nem teljesítette a vállalt pénzügyi kötelezettséget.
Az állam 515 ezer pengőt fizetett ki csupán az előkészítő munkákért. Ezt követőleg átengedett 550.000 pengő követelést. Ezt a pénzt a MÁVAG kapta volna. Ez eddig 1,100.000 pengő. Ezenkívül mintegy 700.000 pengő értékű nyersvasat bocsátott az állam a MÁVAG-on keresztül az új híd építéséhez rendelkezésre. A főváros eddig a régi és új illeték közötti differenciát fizette be, ami nem a saját budgetjének, hanem egy új, külön jövedelemnek a terhére történt.
Természetesen addig, amíg a gazdasági helyzet javulásával, úgy az állami mint fővárosi hozzájárulások befizethetők nem lesznek, semmi remény sincs arra, hogy hét évnél hamarabb befejezzék a grandiózus alkotást.
A munka egyébként igen érdekes stádiumba jutott.
Ezekben a napokban fejezték be a budai parti pillérnek, az első pillérnek az építését. Alaptestnek nevezik ezt a pillért a híd-szakemberek és ennek a beállítása szerintük a legkényesebb. Pneumatikus sülyesztéssel dolgoztak. Így elkészült az első alaptest. Az alaptestek készítése tulajdonképpen a hídépítés gerince. A pillér alapja 12-13 méterre nyúlik a víz színe alá. A vasszerkezet felének a gyártását már befejezte az állami gépgyár. Túlzás nélkül megállapítható, hogy az óbudai híd megépítése a mai körülmények között egyelőre reménytelennek mondható.
A főváros több hídjai közül a Lánc-híd most teljesen rendben van. A Margit-híd kőburkolatát sürgősen ki kellene cserélni. Ma már az autó valóságos hullámvonalban megy át a Margit-hídon. Az elképzelhetetlenül nagy forgalom a kockakövek félvastagságát legyalulta. A nagy- és kiskockaburkolat nem igen bírja a nagy teherforgalmat.
A kormány tervbevette a Margit-híd kiszélesítését is. A tervek teljesen készen vannak, a munka bármely pillanatban megindulhatna, ha a fedezet rendelkezésre állana. A kiszélesítés esetén az egész hidat fakockával burkolják. A Ferenc József-híd pályaburkolását az elmult nyáron javították ki, most még egy dilatációs igazítás van hátra.
Annál több és nagyobb munka várna hídépítés szempontjából a kereskedelmi minisztériumra vidéken. Négyszázezer pengő szerepel az 1933-34. évi előirányzatban is erre a célra, ami annyira kevés, hogy legfeljebb csak a már lekötött, elvégzett munkák hátralékos részleteinek a kiegyenlítésére, továbbá a meglévők szerény fenntartására tudják fordítani. Már pedig vidéken túlnyomórészben 20-30 évesek a hidak és ha a híd ilyen öreg, feltétlenül szükséges a helyreállítás.
A vásárosnaményi Tisza-híd átépítése folyik, a jövő évben fejeződik be. A győri Hosszú-híd átépítésén is dolgoznak. Itt annakidején kővel biztosították az alámosásnak kitett pillért. A kőakadály következtében megduzzadt víztömeg a töltést mosta alá, úgyhogy, ha a híd kijavítása elmaradt volna, ez árvíz-veszedelmet idézhetett volna elő. A város, amely a munkát végzi, a transzferalapból kapott erre a célra hitelt.
Az algyői Tisza-hidat sürgősen meg kellene építeni. Ezzel a híddal azután eltűnnék Magyarország folyóiról az utolsó állami komp, amely még ittmaradt a régmultból. Hódmezővásárhely és Szeged között tenné lehetővé az új híd a közvetlen összeköttetést.