Vogt professzor mindenekelőtt megállapította, hogy sem az agyvelő súlya, sem az agytekervények mennyisége nem adhat magában világosítást az emberi intelligencia misztériumára vonatkozólag. Az emberi intelligencia titkát az agykéreg felépítésében kell keresnünk!
Képzeljük el, hogy az agykéreg éppen olyan, mint a földünk kérge, a kőzetek rétegekben vannak egymásfelett. Homok, mész, tőzeg, szén gránit, gneisz. Vannak helyek, ahol a kéreg mélyén arany rejtőzik. Ugyanígy vannak agyvelők, melyeknek kérge az értelem, a zsenialitás aranyrétegét rejti.
Minden ilyen mezőnek különleges feladata van gondolkozásunkban, körülbelül 200 ilyen mezőt különböztettek meg eddig és ezeket a mezőket hajszálfinoman el is választották egymástól.
Úgyszólván „azon melegében” rajta kapta Vogt tanár a gondolatot a lett színhelyén. Leleplezte az emberi lelket. Megállapította például, hogy az adott körülmények között azonosan viselkedő élőlények agykérge azonos vonásokat mutat fel.
Különösen érdekes és roppant u furcsa módon folytatta Vogt tanár kísérleteit. Az agyvelőt mindenekelőtt bizonyos időre egy keményítő folyadékba helyezte. Mikor az agyvelő már kellően megkeményedett, kivette s egy szabályos kis guillotine-on darabokra vágta, metszeteket készített belőle.
Ekkor az agyvelő a gyalupadra került! Ugye furcsán hangzik: agyvelő a gyalupadon? Az agyvelő gyalupadja egy rinkrotom nevű rendkívül finom készülék, mely az agyat 10-15 ezer darab hártya vékonyságú levelecskére vágja szét, akárcsak a rétestészta levelei.
Ezeket a metszeteket színezik és mikroszkóp alatt a legpontosabban megvizsgálják, hogy milyen felépítésűek. Eddig mintegy ötszáz ilyen színesre festett agyvelőt vizsgáltak meg és kiderült, hogy a zseninek és a bűnözőnek agyvelejét szigorúan nem lehet elhatárolni.
Kiderült azonban, hogy az egyoldalúan fejlődött szellemi képességű emberek agyveleje is egyoldalúan fejlődött ki, bizonyos mezők a zenész agyvelejében például rendkívüli mértékben kifejlődtek, más mezők feltűnően visszamaradtak fejlődésükben, például a tapasztalati tudományok mezeje.
Megállapították például, hogy zseniális emberek agykérgének III 2-vel jelölt mezeje abnormálisan kifejlődött, ezzel szemben például egy gyengeelméjű, gyilkos asszony agykérgének V. számú mezeje fejlődött ki.
Vogt professzor ma már élő gyümölcslegyek agyvelejével kísérletezik, azt akarja megállapítani, hogy lehetséges a normális és abnormális agyvelőt átörökölni.
A jövő képe egészen fantasztikus ilyenformán. Mi lesz, ha az agyvelő titkait teljesen fel fogják deríteni? Akkor... nos a jövőben megszületendő gyermeket születésekor be fogják oltani, mondjuk, a jó kereskedő ideális agyvelejének vagy a katona, a tudós, a lángész agyvelejének szérumával? Laboratóriumban fogják előállítani a zseniális agyvelejű nagy embereket?
