Miből fogy legtöbb a világon? A kenyérből, mondja bizonyára egyik olvasónk; ruhából, mondja a másik, cipőből, mondja a harmadik. Nos, hát tévedni méltóztatik, egyikből sem, hanem - póstabélyegből. Ez a piciny papírdarabka a világ legkelendőbb értéktárgya, melyből fantasztikus mennyiséget fogyasztanak minden nap a földgolyón.

Mert szakadjon bár még oly nagy nyomorúság is a világra, levelezni mindég fognak az emberek, a hír kereke nem áll meg soha, a levélfolyam nem apad el, amíg csak kultúra él a földön. Nem csoda, ha a póstai nyomdákban hatalmas gépek százezer- és milliószámra ontják állandóan a különféle értékjelzésű bélyegeket.

A bélyeggyártás nehéz munka. Csak egy bizonyos fajta papirost szabad erre a célra felhasználni, éppúgy, mint a bankjegyek nyomására alkalmas papírosanyag minőségét is előírja a törvény. Azt is megszabják, hogy bizonyos hosszúságú és szélességű papírostekercsből hány bélyegkockát kell kiszabni. A nyomtatásra kerülő bélyegszalagnak sokféle tortúrán kell keresztülesnie.

Vizjegynyomógépek vízjegyet sajtolnak belé, perforálógépek fogazattal látják el a bélyegeket s enyvezőgépek ragasztóanyaggal vonják be a hátlapját. A fogazás és a vízjegy fontos jellemzője a bélyegnek és megnehezíti a hamisítók munkáját, mert sem a perforálógépek fésűit, sem a vízjegynyomást nem lehet pontosan utánozni s így a hamisítvány hamar felismerhető.

A hamisítványnak természetesen semmiféle értéke sincsen, annál értékesebbek azonban a tévnyomatok, melyek hibás rajz, téves festékezés vagy rossz nyomás folytán keletkeztek. A tévnyomat ritka holló, mert a hibát rendszerint korán észreveszik s a rossz bélyeget bevonják. Éppen ezért vadásznak rájuk a bélyeggyűjtők és néha valóságos vagyonokat fizetnek egy-egy rosszul nyomott bélyegdarabkáért.

A bélyeg kliséinek elkészítése külön nagy gondot igénylő, művészi feladat. A bélyegtervező művész nagy arányokban dolgozza ki terveit, ügyelve arra, hogy ne komponáljon oly finom részleteket rajzába, melyek a kicsinyítéskor amúgy is elvesznek.

A bélyegnyomólemezeket igen ellenálló anyagból készítik, nehogy az állandó, erős használat folytán időnekelőtte tönkremenjenek. Hogy mekkora tömegekben gyártják az egyes államok póstaintézetei a bélyeget, arra nézve csak egy adat: a francia állami bélyegnyomda naponta tízmillió darab postabélyeget állít elő. Képeink a francia bélyegnyomdában készültek.

Milyen fantasztikus sorsa van az ilyen bélyeggyártásra használt papírtekercsnek. Ezerfelé szabdalják, az apró bélyegek elszakadnak egymástól, az egyik talán szerelmeslevélre kerül és elküldik Ausztráliába, a másikat egy gyászjelentésre ragasztják, a harmadik egy zsarolólevélre kerül... Bélyegek ...