Minden anyag atomokból áll. - Az atom oly kicsiny, hogy tízmillió darabot sorbaállítva, csak kétmilliméteres sort kapnánk, kétszázötven trillió elfér egy gombostű fejében – és mégis a világ leghatalmasabb enerigaforrása, melyhez képest az összes szén- és nyersolajtelepek semmivé törpülnek - Az atom belseje: kicsinyített Naprendszer - A rádiumatomok bombarobbanásai - Százhuszonötezer volttal ostromolják angol tudósok az atomok belsejét - Gyárakat hajthatnánk évekig és városokat perzselhetnénk fel néhány vízcsepp atomenergiával.

Aladdin csodalámpája ...
Igen, Aladdin csodalámpása jut eszünkbe, valahányszor erről esik szó. Az atomrombolásról. Az az ócska ámpolna, melyben hatalmas szellem lakozott. Valahányszor gazdája megdörzsölte, megjelent a szellem és teljesítette minden kívánságát. Elröpítette uralkodók kincseskamráiba, szultánok háremébe, erszényét megtömte drágaságokkal, asztalát dús lakomákra terítette. Aladdin, az Ezeregy éj daliás hőse minden jóban dúskált a lámpa szelleme révén, övé volt a földön minden szépség, élvezet, hatalom ...

A mese csak egy Aladdin lámpájáról tud. Holott a valóságban nem is egy, hanem megszámlálhatatlan sok csodalámpa van. Minden egyes alom egy-egy ilyen varázslámpa, mely irtóztató erőket rejt magában. Ha hozzá tudnánk férni, ha előhívhatnók a benne rejtőző szellemeket, boldogok lehetnénk: mi is, mint a mesék Aladdinja, mert az Ember uralkodna a Természeten.

Atom... annyit hallunk róla — mit is jelent tulajdonképpen ez a szó? Ha egy testet, teszem egy darab kockacukrot töréssel, zúzással, őrléssel vízben való oldással mindig finomabb és finomabb törmelékre, mind apróbb részecskékre osztunk, végül is olyan pirinyó darabkákat kapunk, melyeket már semmiféle mechanikus eszközzel tovább bontani nem lehet. Ezeket a legerősebb mikroszkóp alatt sem látható részecskéket molekuláknak hívja a tudomány.

Vegyi úton azonban még tovább is folytathatjuk a felaprózást: a cukor molekuláit például szénre és hidrogénre különíthetjük. Am az így nyert szén- és hidrogénrészecskéket már semmi módon nem bonthatjuk fel tovább: ezek már atomok. Ha a molekulák az anyag építőtéglái, akkor az atomok nem egyebek, mint a téglákat alkotó agyagrészecskék. Ha egy téglát széttörünk, részeire esik szét. Ha a molekulát szétromboljuk, atomokra hull. Atom: görög szó és annyi, mint: oszthatatlan.

Mert sokáig megdönthetetlenül hittek abban, hogy az atomok tömör gömböcskék, melyeket már semmi módon nem lehet felaprózni. Kicsinységük szinte elképzelhetetlen. Tízmillió sorbaállított atom mindössze egy-két milliméteres vonalat adna, egy atomot tehát tízmilliomod mm. átmérőjű golyócskának kell elképzelnünk.

Egyetlen gombostűfejbe nem kevesebb, mint 250 trillió atom van összezsúfolva. És mégis az atom az anyag alfája és ómegája. Tőle függ az anyag minősége. Másfajta atomja van az aranynak, mint a vasnak, más a klórgáznak, mint az oxigénnek.