Befejezésül néhány olyan szép mondását idézem, amelyek Gárdonyi gondolkozását tükrözik vissza. Ezek a gondolatok csillogó tükröcskék, melyekben az ő nemes lelkének egy-egy szikráját látjuk. A szikrák összessége fénysugár, amelynek világosságában tisztán látjuk, hogy mily erős szálak fűzték lelkét a természet szépségeihez és csodáihoz. Ezek a gondolatok megérdemlik, hogy a közönség lelkébe fogadja.
Az ember arca a lélek virága, - Az ember mindenre, amit nem lát, nem hall, nem érez, azt mondja: nincs. Pedig csak azt kellene mondania: nem tudom, A nincs: vakság. A nem tudom: imádság. - A hová a jó Isten fát ültet, oda ad esőt is. - A virág az Isten művészete. - Minden növénynek más a természete, mint az embernek is. - A virág testvére az emberi léleknek a teremtésben.
Égből szállt gondolat. Földön nyíló álom. - Ahol virág van, ott boldogság is van. Ahol virág nincs, ott boldogság sincsen. - Aki virágra néz, nem gondol a pénzre. - A női hang a legszebb zene. Olyan, mint szagok közt a gyöngyvirág szaga. - Kendermagból nem lesz liliom, ha cserépbe vetik is. - A szobátokban mindig tartsatok virágot! - A gladiolusz inkább ötlet, semmit nem mondó kedveskedés.
- A gyöngyvirág csak egy illatos semmiség és mégse mondhatom, hogy mi közöm vele, hanem megállok előtte gondolat nélkül, néma elgyönyörködéssel. - A matiolusz szegényszínű virág. Este nyílik és a csillagokat nézi. Ez az ő ötlete. Az enyém is. - A digitalisz a szép virágok között halálméreg, dehát miatta meggyűlöljünk-e minden virágot? — A pillangó is virág, csakhogy repülő virág. —
Az igazi író sohasem tűnődik azon, hogy mit írjon, mint ahogy a gyümölcsfa, ha öntudatot kapna, nem tűnődne azon, hogy almát teremjen-e, vagy barackot. Benne van, hogy mit teremjen.
Ábel mondta Eszternek: „Az én fám voltál. Másnak virágozol, másnak gyümölcsözöl.” Mi pedig mondhatjuk Gárdonyinak: A mi fánk voltál. Nekünk virágoztál, nekünk gyümölcsöztél. Köszönet érte!
Dr. Moesz Gusztáv