A látszólagos vagy valóságos túltermelés már sok szokatlan intézkedésre késztette a világ bölcseit.
Fényképeket láttunk, hol hadihajók ellenőrzik, hogy a munkásság tényleg a tengerbe szórja a nyílt tengerre kiszállított kávét. Másutt búzával etették a marhát, vagy kávéval fűtötték a mozdonyt és ez így ment végig a selyemhernyó pusztításán, a rizs, a nyersgumi, a kakaó, a cukornád és számos egyéb nyerstermények elpusztításán, csak hogy fogyjanak a készletek, javuljanak az árak.

Talán Dániáé a kétes dicsőség, hogy most elsőnek tért át a pusztító módszernek állatokkal szemben való alkalmazására is. Dániának világhíres marhatenyésztése volt. Hollandia mellett a dán vaj és tejtermék volt Németországban, Franciaországban és főként Angliában a legelterjedtebb. A dán paraszt gazdagsága közmondásos volt. De változtak az idők. A két kontinentális piacról és a legfontosabbról, az angol piacról is, a vámvédelem és az autarkia hulláma kiszorította a dánok legfőbb exportáruját.

De a dánok szívós emberek.
Hamarosan rájöttek arra, hogy az eddig csak másod- és harmadfokon fontos dán sertéstenyésztés új életre keltheti az ország exportját. Az angolok ugyanis ragaszkodnak a dán bacon-hoz és ennek behozatalától még az ottawai birodalmi konferencia sem tiltotta el őket.

Igen ám, de a sertéshizlaláshoz nem elég a tej. Kukorica is kell. Ezt viszont importálni kellene. Kimegy tehát az országból a várható haszon javarésze. Ezt meg kell akadályozni. Új takarmányt kell keresni. És találtak is. Rájöttek arra, hogy a sertés jól hízik, ha húskoszton tartják. A marha viszont úgyis eladhatatlan. Nincs már semmi ára.

Egyszerű volt a megoldás.
A marha Dánia örökzöld legelőin és hazai takarmányon nő fel. A felnőtt marhát levágják, lenyúzzák, a többit az újrendszerű zúzda dolgozza fel péppé, majd szárítja, formálja kockává és hozza oly formába, hogy a gazda sertéshizlalásra fel tudja használni. Búzából conizált takarmány, takarmányból marha, marhából sertés, sertésből pénz.

Fenmarad egy kérdés.
Mi lesz a sertésből, ha Anglia el találja tiltani a bacon-behozatalt. Különben – ne féltsük a dánokat! Majd a sertésből is lesz hús-pogácsa. Azt pedig bedobják a tengerbe s mint hízott heringet húzzák ki onnan az „ellenértéket”.