A földmivelésügyi miniszter legutóbb rendeletet küldött az összes közhatóságokhoz, melyben felhívja a hatóságok vezetőit, oktassák ki a gazdatársadalmat az uzsoraelleni törvényekről, hogy ezek ismeretében a gazdák védekezni tudjanak az uzsorásokkal szemben.
A földmivelésügyi miniszternek ugyanis tudomására jutott, hogy a mezőgazdaságot sujtó válság miatt a gazdaközönség körében ugy a pénzzel, mint az áruhitellel üzött uzsora, a mezőgazdasági munkásság körében pedig a munkásoknak kikölcsönzött gabonával üzött uzsora nagymértékben szedi áldozatait.
A gazdaközönség általában nincsen kellően tájékoztatva afelől, hogy milyen törvényes eszközöket lehet igénybe venni akkor, ha valaki jogtalan vagyoni előnyöket kikötő uzsorások hatalmába kerül. Ezért a miniszter részletes tájékoztatást közöl az uzsoráról szóló törvény rendelkezéseiről és felhívta a hatóságok vezetőit, hogy az ismertetést a gazdaközönség előtt hirdessék ki, adják meg az egyéb szükséges felvilágosításokat, hogy mindenkinek módjában álljon érdekeinek védelmére az őt szorongató uzsorások ellen a hatásos törvényes lépéseket megtenni.
A rendelet teljes részletességgel és jogi magyarázatokkal népszerüen ismerteti az uzsoratörvény paragrafusait. Kiuzsorázás miatt panaszkodhatik például az, akinek helyzetét kihasználták; a kiuzsorázott egyén mindazt visszakövetelheti, amit az uzsorásnak, vagy helyette másnak adott. Még kamat is jár, a kiuzsorázott is tartozik visszaadni, amit az uzsorástól kapott, de ha azt hibáján kívül elvesztette, visszatéritéssel nem tartozik.
A bíróság a visszatéritésre halasztást adhat, de akit a visszatérítés tönkretenne, annak a bíróság kivételesen elengedheti tartozását, vagy annak egy részét. Az az egyén, akit szorult helyzetében kizsákmányolnak, egy év alatt pert indíthat az ügylet megsemmisítésére. Ha valamelyik hitelező 8 százaléknál nagyobb kamatot követelne, az ellen az adós feljelentést tehet.