Galicziában a lovassági hadgyakorlatok befejezésére szeptember 13-án érkezett meg a király Bécsből. Ugyanakkor ment Galicziába Ferencz Ferdinánd trónörökös főherczeg. A Lembergben történt ünnepélyes fogadtatás után az uralkodó és a főherczeg Chlopy községbe, a főhadiszállásra ment. A hadgyakorlatok megtekintésére onnan indultak kora reggel. A hadgyakorlatok szeptember 16-án értek véget.
Az uralkodó, mint legfelsőbb hadúr, ekkor adta ki a nevezetes hadiparancsot, mely igy szól:
"Fontos államügyek vették igénybe azon időmet, melyet a 7. és 12. hadtest ez idei hadgyakorlatainak oly szivesen szántam volna.
Helyettesitésemmel ő császári és királyi fenségét, Ferencz Ferdinánd főherczeg lovassági tábornok urat bizván meg, jelentéseiből a hadgyakorlatok lefolyásáról mindig tudomásom volt és, mint várható volt, megelégedésemre szolgált, hogy ő fenségéről a hadsereg mindkét hadtestének, valamint magyar honvédségem odarendelt magasabb kötelékeinek összállapotáról és műveleteiről csakis dicséretet és elismerést hallhattam.
A nagyobb lovassági hadgyakorlatokon Galicziában megjelenvén, ujból meggyőződhettem azoknak tanúlságos tervezéséről, vezetéséről és keresztülviteléről, valamint az azokon részt vett összes csapatoknak kitünő állapotáról és nagy szolgálatképességéről.
Minél indokoltabb kedvező itéletem összes fegyveres erőm valamennyi részének katonai értéke, odaadó szolgálatkészsége és egyhangu összemüködése fölött, annál inkább kell és akarom annak fennálló és jóknak bizonyult intézményeit fentartani.
Tudja meg különösen hadseregem, melynek szilárd szervezetét egyoldalu törekvések – félreismerve azon magas feladatokat, melyeket a hadsereg a monarkhia mindkét államterületének javára teljesiteni hivatva van – lazithatnánk, hogy sohasem adom fel azon jogokat és jogosultságokat, melyek legfőbb hadurának biztositva vannak.
Közös és egységes, mint a milyen, maradjon hadseregem: ezen erős hatalom az osztrák-magyar monarkhia megvédésére minden ellenség ellen.
Esküjéhez hiven fog összes fegyveres erőm a komoly kötelességteljesités utján továbbhaladni, áthatva az egyetértés és összhangzat azon szellemétől, mely minden nemzeti sajátságot tisztel és minden ellentétet megold, valamennyi néptörzsnek különös előnyeit a nagy egész javára forditva."
Kelt Chlopyban, 1903. évi szeptember 16-án.
Ferencz József s. k.ť