Eddig egész Európában csak Párizsban készítettek ellenmérget a viperaharapás gyógyítására. Ujabban egy milanói intézet az „Instituto Sieroterapeutico” is készít ilyen gyógyszert. A gyógyszer előállításához valódi viperaméregre van szükség. Ezt beoltják a lovakba s a megmérgezett lovak véréből állítják elő a gyógyszert.

Olaszországban több helyen él vipera, így Kalabribában, Szicíliában, a legtöbb Isztriában. De a milanói intézet nehezen jutott viperákhoz, mert viperafogással senki sem foglalkozott. Ezért Müller professzor, az intézet vezetője Isztria legszegényebb néprétegeit külön kurzusukban képezte ki a viperafogásra.

A viperavadászat főszezonja kora tavasszal van, midőn a viperák még nagyon lusták s félig lethargikus állapotban sütkéreznek a sziklákon a gyönge napsütésben. A viperavadászok hosszúnyelű favillákkal dolgoznak. Foglalkozásuk nem éppen veszélytelen, de elég jövedelmező.

Isztriából ma már évenként több mint ezer viperát küldenek a milánói intézetnek, ahol a viperákat üvegburák alatt mérges gázzal megölik, méregmirigyeiket kioperálják és megszárítják. A viperák bőrét egy milánói tímár veszi át s színes, női cipőket készít belőlük. Az olasz nők közül már sokan járnak viperacipőben.