Hogy a három réteg víz nem keveredik egymással, annak magyarázata igen egyszerű: a három réteg fajsúlya igen különböző. Legkönnyebb az édesvíz, a sósvíz fajsúlyát az oldott só emeli, a kénesvíz még ennél is súlyosabb.

Ilyen ásványi oldat okolta a föld legcsodálatosabb tengerében, a Holt-tengerben való fürdés különös érzését. A Holt-tengerben nem merül el egészen az ember, mert az ásványokban gazdag víz fajsúlya óriási s így a test által kiszorított víz súlya majdnem fenntartja az embert a vízen. Valószínűtlen lebegő érzés a Holt-tengerben fürödni.

Chilében van egy másik különös „édesvizi” folyam, melyben tiszta, sós tengervíz folyik. Érdekes az Egyesült-Államok egyik „tojásfőző” folyama, melyben nem lehet fürödni, mert 80 fok forróságú víz gőzölög benne. Ezeken a partokon mindenki ingyen megfőzheti tojását a természet ajándékából és télen nincs szükség melegedőszobákra, az ember egyszerűen kimegy a folyó partjára melegedni.

Mexikó egyik folyama állandó tűzveszedelemmel fenyegeti a környék lakosságát, a folyóparton nagy táblák állnak: Tilos a dohányzás, a folyó tűzveszélyes! Miért? Mert a folyó petróleumvidéken folyik keresztül és felszínét vastagon lepi be a gyúlékony petróleum.

„India a babonák hazája” szokták mondani. Nos, most egy ősrégi indiai babonáról teljesedett be. hogy tudományom alapja van. A hinduk ugyanis minden esztendőben elzarándokolnak a Gangeszhez, hogy megfürödjenek a szent folyó csodatevő vizében, melynek vallásuk gyógyhatást tulajdonít.

Évtizedekig mosolyogták ezt a „barbár” szokást az európaiak, mig végül most kiderült, hogy a hinduknak igazuk van: a Gangesz vize erősen rádiumos! Ilyen csodákat produkál a víz, útjában a földön keresztül.