Viharjóslás

A londoni fotografiai egyesületben I. F. Glew előadást tartott a légköri elektromos hullámokról és a velök kapcsolatos elektromos kisülésekről; kutatásaiba a fotografiát is belevonta, s segítségével kimutatta, hogy a fotografiai lemezek a zivatarok hatására érzékennyé válnak és elváltoznak.

 

Eddigelé, kivéve Röntgen fölfedezését, nem volt tudomásunk, hogy a fotografiát olyan jelenségekre is alkalmazhatjuk, miket sem látó, sem többi érzékeink észre nem vesznek.

E kisérletekben a Hertz fölfedezte légköri elektromos hullámok a főtényezők, a melyek már a Marconi-féle dróttalan telegrafozásban is beváltak.

 

Glew azt mondja, hogy az elektromos hullámok a villámoknak, vagyis a tőlünk olyan nagy távolban végbemenő elektromos kisüléseknek eredményei, a melyeknek sem optikai, sem pedig akusztikai hatásait észre nem vehetjük; az így előidézett elektromos hullámok a légkör minden irányában szétterjednek, s ha e hullámokat olyan "koherer"-rel felfogjuk, a mely a fotografiai lemez előtt áll: a lemezen bármily távoli zivatar előidézte elektromos hullámok nyomai észrevehetővé válnak.

 

A légkör elektromos kisülései Glew szerint nem egybefüggő elektromos áramok, hanem nagyszámú, sűrűen egymásután következő elektromos szikrákból állanak, amelyek csak a folytonosság látszatát viselik magukon.

Ez állítás eltér az uralkodó nézettől, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a villám hasonló módon viselkedik, mint az elektromozó gépből kicsalt szikra, vagyis csak akkor szakad el a kiinduló pontjától, ha a föld felé eső vége az ellenkező sarkot már elérte.

---

 

A villám tényleg jókora hosszúságú szikra, minthogy útja nem olyan módon jön létre, mint a meteorok fényes pályája, avagy egy kis izzó vesszővel gyors mozgás következtében leirt hosszú tűzvonal; ekkor t.i. a kis világító test gyors haladásában méreteit sokszor felülmúló hosszú világító sáv hatását ébreszti a szemben.

Glew azt álítja, hogy a villám nem végtelen rövid ideig tart; a megjelenése és eltünése közötti időtartam nem ezred másodperczekre terjed, hanem, miként a saját kisérletei és újabb megfigyelések igazolják, az időtartam hosszaságának jelzésére a századrész másodperczek kellenek.

 

A villám időtartamának megbirálásában jelentékeny szerepet játszik az észlelő pont és a lesujtás helye közötti távolság; helyes itéletet csak akkor mondhatunk, ha oly távol állunk a villámtól, hogy kifejlődése kezdetétől a végéig a szemünk előtt megy végbe.

A zeniten kitörő zivatar villámai nem alkalmasak a megfigyelésre és sem a méretek, sem az alak, sem az időtartam tekintetében nem adnak jó alapot a helyes megbirálásra.

Glew kisérletei a villám időtartamának mérésével nincsenek ugyan kapcsolatban; de nem zárják ki a lehetőséget, hogy esetleg újabb hasznos fölfedezést ne vonjanak magok után.