|
Hová jutottunk?
Egyetlen félév - töredékekben; s mennyi minden történt!
Szoros testközelben a varázslatos tudomány és a babonás butaság. Meghódítjuk a sarkvidékeket, képesek vagyunk átteleni az Arktiszon s közben otthonunkban nyitva hagyjuk a hályha ajtaját és megfulladunk a széngáztól.
Petóleumos hordóban fürdetünk betegeket (de legalább megtiltjuk a masseurnek a "szemek masszálását") - miközben létezik már érzéstelenítés, mesterséges szerves anyag és mesterséges kokain. Komolyan hisszük, hogy a képzelődés erejét és a szaglóképességet a nemi különbségek határozzák meg, miközben Marie Curie már látta, hogy a szurokércből izolált rádium világít.
De a tudomány és a kutató nem csügged! Ha a 19. századot a felvilágosodás századának nevezhetjük, lehet a 20. század a fejlődés és a fejlődésbe vetett hit százada. 1900-nak megvoltak a maga találmányai, valódiak és olyanok, amikről ekkor még csak álmodtunk.
Például a repülő: nagyon akartuk, nagyon hittünk benne s hamarabb íródott könyv róla, mint ahogy valóban a magasba emelkedett. S ne feledjük: az első repülő nem, de a róla szóló első könyv magyar "gyártmány" volt: Kuppis József írta "A repülés" címmel, 1900-ban.
És hogy az álom teljes legyen, ekkor született meg Antoine de Saint-Exupéry, aki a levegő hőse lett. S ne feledkezzünk el a kézzelfoghatóról sem: a Wright fivérek megkezdték siklórepülési kísérleteiket s már csak pár hónap és magasba emelkedik a Zeppelin is.
Az már csak hab a tortán, hogy Blériot is ekkor kezd aviatikával foglalkozni, hogy majd kilenc év múltán átrepülhesse a La Manche-csatornát és megszülethessen az emlékezetes dal: "Egy Bléroit nevű fantaszta akadt..."
|