Szerdán délelőtt ¼ 11 órakor érkezik meg Endresz és Bittay koporsója a Délivasuti pályaudvarra
Szerdán délelőtt ź 11 órakor érkezik meg Endresz és Bittay koporsója a Délivasuti pályaudvarra
Róma imádkozva és zokogva gyászolja a magyar hősöket, vasárnap tízezrek zarándokoltak a virágerdőbe borított két koporsóhoz
Róma, május 22.
Évek hosszu sora óta nem volt esemény, amely olyan mélységes erővel megragadta és megrázta volna az Örök Város lelkét, mint a két magyar röpülő tragédiája. Attól a perctől kezdve, hogy a római lapok különkiadásai végigröpítették a nyári délután csöndjében szendergő Corsón s innen a nagyváros valamennyi utcáján, sötét fátyolként borult gyász Róma minden utcáján, minden pontban.
Via Vittorio Veneto nagy nemzetközi szállodában, a Corso kávéházaiban, a Piazza di Spagna világos bódéiban csak úgy mint Tras Tebere kis füstös csapszékeiben csak arról beszélnek, csak ezt az eseményt tárgyalják a rómaiak, ujból és ujból fölelevenítik a szörnyű rohanás minden részletét a maguk közvetlen, élénk és drámai modorában.
Róma és a római nép őszintén, igazán és szívből gyászolja az Urbs küszöbén szerencsétlenül járt magyar röpülőket.
És aki valaha kételkedett abban, hogy az olaszokat igaz rokonszenv füzi hozzánk magyarokhoz, az most meggyőződhetett arról, milyen mélyen fakad a magyarság iránti szeretet Itáliában.
Az Örök Város száz templomában a hívők tízezrei gyűltek össze és a San Pietrotól a legszerényebb kápolnáig imádkoztak római férfiak és asszonyok a két szerencsétlenül járt magyar röpülő lelkiüdvéért. A magyar követség előtt emberek sűrű tömege feketéllett egész vasárnap. Egyszerű szegény emberek gyűltek itt egybe, hogy még egy utolsó kézemeléssel, egyetlen szerény virágszállal kifejezzék gyászukat és részvétüket.
Kiemelik a füstölgő romok alól Endresz és Bittay szénné égett maradványait
Hasábos tudósítások mondják el, hogy a tragédia színhelyén 8 óra tájban megjelent Luttor Ferenc pápai prelátus a vatikáni magyar követség kánonjogi tanácsosa és az ott egybegyűlt olasz tisztek, valamint a magyar követség tagjainak és a röpülőtérről odaérkező római magyaroknak
zokogása közben megindító imát mondott a megszenesedett holttestek fölött.
A gépalkatrészek még égtek, a vasbordák még izzottak és ez a szörnyű zenekíséret mint halotti gyászinduló kísérte a prelátus olasz és magyar imáját. Amikor a röpülőgép maradványait meg tudták közelíteni, megtalálták Endresz György elhamvadt poggyászában a vaskoronarendet és még nyolc más kitüntetést, amelyeken nem fogott a tűz.
A hősi halált halt magyar pilóta órája 3 óra 5 percet mutatott, a röpülőgép órája pedig 3 óra 7 perckor állott meg.
Ott feküdt a lassan kihűlő zsarátnokok között egy vékony arany nyaklánc, rajta művészi értékű Mária- érem, hátlapján ezzel a fölírással: ,,Isten óvjon!”
Ezt a láncot Endresz György viselte. Ott volt két ezüst cigarettatárca is, a rájuk vésett szövegből megállapítható, hogy az egyik Endrészé, a másik Bittayé.
A ruhák, Endresz frakkja, sok fehérneműje és mindaz a poggyász, amit magukkal vittek a röpülők, persze mind a tűz martalékába lett.
Csak néhány fémtárgy maradt épen a poggyászból: egy termoszüveg, egy szappantartó doboz és egy kis cukrosskatulya, amelyben a röpülők kasut vittek magukkal.
Öt óra tájban megérkezett egy katonai halottszállító automobil, amelyből két koporsót emeltek ki. Balbo légügyi miniszter és Riccardi államtitkár ekkor még ott voltak és személyesen intézkedtek a magyar hősök földi maradványainak elszállításánál.
Megjelent egy hatósági orvos is, aki megvizsgálta a fölismerhetetlenségig összeégett holtesteket, azután megadta hozzájárulását, hogy koporsóba helyezzék őket. Amikor az olasz röpülőkatonák elkészültek, a koporsókat beemelték az autóba.
Balbo és Riccardi fascista módra, felemelt karral tisztelegtek a magyar hősök holtteste előtt.
Kijött ekkorra a tragédia színhelyére Andreo Fani, az olasz külügyminisztérium államtitkára is, aki
könnybelábadt szemmel tolmácsolta Grandi külügyminiszter részvétét a magyar követség tagjai előtt.
A halottszállító autón a magyar trikolórral takarták le a két koporsót, a ,,Justice for Hungary” romhalmaza körül pedig fegyveres őrség állt föl, hogy senki se nyulhasson a röpülőgép maradványaihoz, amíg a hivatalos vizsgálat meg nem állapítja, hogy tulajdonképpen mi is okozta a katasztrófát, amely egy egész nemzetet döntött mélységes gyászba?
A katasztrófát az okozta, hogy a röpülőgép 200 kilométeres sebességgel egy domboldalba ütközött.
A légügyi Hivatal vasárnap hivatalos közleményt adott ki a ,Justice for Hungary” megrendítő katasztrófájáról, amely mindenekelőtt megállapítja, hogy a gép történelmi nevét nem változtatták még és az sem felel meg a tényeknek, hogy a jugoszláv hatóságok megtagadták az átröpülési engedély megadását. Bittay légi fölügyelőről megállapítja a közlemény, hogy a legképzettebb magyar navigációs és rádiós szakemberek közé tartozott, és az utóbbi három-négy év alatt 600 röpülést végzett nemcsak belföldi vonalakon, hanem Budapest, Bécs és Velence között is .
A légügyi Hivatal szerint el kell fogadni a szemtanuk állításának és a röpülőgép földet érési helyének egybevetéséből azt a föltevést, hogy a gép alacsonyan, lapos siklással közeledett a röpülőtér felé, hogy leszálljon. Röpülő szakkifejezéssel élve Endrész ,,gázzal huzatta be magát.”
Az ily lapos szögű siklásnál a mély szárnyú,,Justice for hungary”-ból, amelyen a motor teljes burkolása miatt a törzs orra nagy átmérőjű, nem lehet a gép előtt eléggé lefelé látni.
Így történhetett meg, hogy a pilóta a Littorio - röpülőteret ügyelve, a röpülőtér körül levő kisebb, enyhe hajlásu dombok és halmok közül egyet csak abban a pillanatban vett észre, amikor már elfordulni vagy emelkedni - tekintve a gép 200 kilométeres, tehát nagy sebességét – ideje nem volt. Miután az egyik szárnyvég és a futómű, majd a motor földbe ütközött, a röpülőgép orrán keresztül azonnal átfordult és a szétroncsolt benzintartályokból kiszivárgó benzin a gépet a már átforduláskor fejükön halálosan sérült hős utasaival együtt lángba borította.
Lehetséges, hogy ez egy fordulóval kapcsolatban történt így. Több más verzió és különösen az, hogy a navigátor elmulaszthatta a rádióantenna behuzását és az magas feszültségű vezetéket érintve a levegőben robbantotta volna föl a gépet, téves következtetésen alapul. A katasztrófa színhelye közelében magasfeszültségű légvezeték nincs.
