A kormány nemzeti munkaprogramja ismét fokozottabban előtérbe tolta a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének az ügyét. A nemzeti munkaterv 54. pontja ugyanis kimondja, hogy a kormány elősegiteni óhajtja a szövetkezeti önsegités minden életrevaló reális formáját és különösen sulyt helyez a falusi nép hitelét, gazdálkodását, fogyasztását, termelését és értékesitését előmozditó szövetkezeti mozgalom kifejlődésére.
Ez a minden tekintetben helyeselhető, bölcs kormányprogram tulajdonképen magának az életnek a követelményeit tükrözi vissza, mert kétségtelen, hogy soha nagyobb szükség nem volt az agrárszövetkezetek kifejlesztésére és eredményes müködésére, mint épen ma, amikor a magyar mezőgazdaság elesett kisegzisztenciái csak a szövetkezeti gondolat összetartó és felemelő erejétől várhatják lábraállhatásukat.
Vonatkozik ez a fogyasztási szövetkezetekre éppen ugy, mint a hitelszövetkezetre, amelyek különösen nagy hivatást töltenek be a falusi név erkölcsi és anyagi megerősitése érdekében. Ha figyelembe vesszük, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó hitelszövetkezeti hálózat, amelynek müködési köre az ország területén lévő 3433 községből 2656 községre terjed ki, az elmult évben közel 230 millió pengő kölcsönkihelyezéssel támogatta a falu népét, anélkül, hogy esztendők óta bármiféle számottevő anyagi támogatást élvezett volna a kormány részéről, világos képet nyerünk arról az óriási gazdasági és szociális feladatról, amely az OKH és a hitelszövetkezetekre hárul a magyar mezőgazdaság kisembereinek megmentése érdekében.
Természetesen az OKH és a hitelszövetkezeti hálózat csak ugy tud megfelelni ezirányu fontos hivatásának, ha megfelelő anyagi megerősitést nyer. Erre vonatkozóan is megnyugtató kijelentést tartalmaz a kormány nemzeti munkaterve, amely külön sulyt helyez az OKH teljesitőképességének a fokozására. Az OKH anyagi megerősitése és általában a szövetkezeti hitelkérdés megoldása annál fontosabb, mert tulajdonképen ez a tengelye a magyar szövetkezeti mozgalom összes többi kérdéseinek.
A szövetkezeti hitelügy kedvező elintézésén mulik a fogyasztási szövetkezetek müködésének egészségesebb és gazdaságosabb alapra való helyezhetése, valamint a szövetkezeti értékesités eredményes megszervezésének a lehetősége. Ha pedig az értékesitést sikerült szövetkezeti uton megszervezni, ez kedvező hatást fog gyakorolni a termelésnek a piac igényeihez mért átalakulására is.
A nemzeti munkaterv felveti például a telepités hatalmas gondolatát, amely, véleményünk szerint, szintén csak a szövetkezeti szervezkedés segitségével valósitható meg és ültethető át a gyakorlati életbe. Az illetékes kormánytényezők tehát tisztában vannak a szövetkezeti munka nagy jelentőségével és azt értékesiteni is kivánják gazdasági programjuk gyakorlati keresztülvitelénél. Ezért az agrárszövetkezeti társadalom bizalommal néz a Gömbös-kormány müködése elé és attól a szövetkezetek fokozottabb megbecsülését és a magyar szövetkezeti élet erőteljesebb fellendülését várja.