-Könyvemnek, amelyben az űrhajózást ismertettem, bebizonyítottam, hogy a föld vonzóerejét le lehet győzni- mondta Oberth tanár mindezt egyszerűen.

A társaság egyes tagjai mosolyognak Oberth így folytatja:
- Sajnos, ez nem tréfa dolog. A gyakorlatban is beigazolódnak jóslataim.
- A professzor úr előadása során említést tett a halálsugárról. Erről szeretnénk néhány szót hallani.
- A halálsugár még a gázrakétánál is rettenetesebb. Olvasták önök Wells regényét, a Marslakók a földön?

Nos, az ő lángszóróikhoz hasonlóan láthatatlan elektromos sugarakkal pillanatok alatt mindenkit meg lehet ölni, aki ennek a sugárnak az útjába kerül. Minden életet szétrombol. Növényt, állatot, embert. A technika olyan rettenetes erőt adott az emberek kezébe, hogy egy újabb háború esetén az emberiség háromnegyed részét kipusztíthatják pár hét alatt.

- Az én rakétám üzemanyaga nem puskapor, hanem olaj, a benzinnek és más folyadékoknak sikerült kombinációja, amelynek hajtóereje sokkal nagyobb, viszont nem foglal el sok helyet. A folyadékrakétának ezenkívül az az óriási előnye, hogy magával viheti az égéshez szükséges oxigént is, így aztán teljesen független a földi légkörtől.

Oberth tanár hívei egy kis részvénytársaságot alakítottak és ez a társaság finanszírozza a most épülő rakétát is. A költségek elég sokra rúgnak és az előzetes kísérletek is vagyont emésztettek fel. Ma már azonban a rakéta nagyot fejlődött a tűzijátéktól a komoly világűrhajózásig. Így is mondhatnók; karriert csinált!

- Békés időben hogy lehet rentabilissá tenni a rakétát?
- Uj fejezetet nyit majd a póstaszolgálat történetében. Ha ma reggel feladunk egy levelet Európában, az a levél még aznap délelőtt New-Yorkban lehet. Ez nem fantazmagória, hisz a rakéta kormányozható és ott száll le, ahol akarjuk.

Persze, amíg nem sikerül megoldani a problémát oly módon, hogy pilóta vezesse a rakétát - hisz nem bírja el a rettentő sebességet - előfordulhat, hogy a rakéta kissé elbolyong, eltéved és nem az állomáson ereszkedik le, hanem egy másik városban, de ennek a tökéletes megoldása, ismétlem, csak idő kérdése.

Oberth tanár mindezt egyszerűen, - szinte szárazon adja elő. Nem ragadtatja el magát a fantáziájától. A realitások embere. A legköltőibb találmány mestere - hisz eddig csak a versekben utaztunk a Holdba - számokkal dolgozik, mint a matematikusok. A modern kísérleti fizika neki köszönheti ezt az új csodát, a rakétát, s talán rövid idő múlva a világűrhajót.

Természetesen tucatjával akadtak utánzói, különösen amikor a siker is igazolta számításait. Ezek között a legügyesebb az amerikai professzor, aki puskaporos rakétával kísérletezik. Nagy feltűnést keltett annak idején Opel mérnöknek a rakétaautója, amely azonban nem vált be és Opel, miután többízben formálisan felrobbant a kocsijával, felhagyott a kísérletezéssel.

A professzor elmesélte még, hogy szülővárosában kezdte meg kísérleteit, szerényen, névtelenül, olyan környezetben, amely nem igen értette elképzeléseit, sőt beszélni sem mert nekik olyan ötletekről, mint a Holdba való utazás, mert egész biztosan őrültnek nézték volna. Csak amikor külföldről, főleg Németországból felfigyeltek szigorúan tudományos írásaira, jutott lélekzethez.

Ekkor utazott ki Németországba a medgyesi gimnázium tanára, hogy a világhírű Oberth professzorként térjen vissza szűkebb pátriájába. Legnagyobb sikerét minek köszönheti? Könyvemnek, amelyben az űrhajózást ismertettem és bebizonyítottam, hogy a föld vonzóerejét le lehet győzni.

Egész irodalom keletkezett a könyv körül. Egyesek azt állították, hogy lehetséges kirepülni a világűrbe, mások tagadták ennek a lehetőségét. A szakemberek a csillagászokra hivatkoztak, viszont a csillagászuk a szakemberekre apelláltak. De azt mindegyik elismerte, hogy „van benne valami”. Ma már mindenünnen kapja az ajánlatokat. Oberth tanár azonban nem akarja a háború szolgálatába állítani találmányát. A békét és a tudományt kívánja szolgálni rakétájával.

Kik lennének az első holdrakétának az utasai? Naponta kapom a leveleket, amelyekben a legfurcsább és legmulatságosabb ajánlatokat teszik nekem a világ minden részéből. Egy különös amerikai milliomos százezer dollárt kínált, ha velem jöhet.

És biztosítótársaságok is jelentkeztek már, hajlandók elfogadni kötést. Ez pedig a bizalom jele. Ha egy biztosító pénzt reszkíroz egy rakétára! Akkor van rá kilátás, hogy a világűrhajó csakugyan meg is érkezik a Holdba, sőt vissza is tér majd a sápadt, éjszakai bolygóról...

(Tamás)