Ha a húgysavas kristályok lerakodásának módja nem is egészen világos még - annál érthetőbb a lerakódás következménye. Az érzékeny ízületeket a bennük lerakódott éles, hegyes kristályok izgatják, szurkálják és heves gyulladás okozóivá válnak. Rámutattunk már, hogy a bő hústáplálék köszvény egyik oka. Kiterjedt tévhit, hogy a fehérhúsok - pl. borjúhús csirkemell - kivételt alkotnak.

Szó sincs erről; ezek éppoly károsak köszvény szempontjából, mint akármilyen más húsfajta. Még a húsnál is károsabbak azonban a különböző sejtdús zsigerek, mint a máj, a vese, mirigyrózsa és agyvelő, amelyeknek élvezésétől a köszvényes betegnek teljesen tartózkodnia kell. Kétségtelen továbbá hogy az alkohol nagyon hajlamosít a köszvényre.

Érdekes, hogy gyakran lép fel köszvény olyan egyéneknél, akik ólommérgezésen estek át. Férfiak sokkal gyakrabban betegszenek meg köszvényben, mint nők és a betegség, nem is mindig, de sok esetben öröklődhetik és apáról fiúra száll.

Az elmondottakból következik, miképpen kell megelőzni vagy – ha már fellépett - gyógyítani a köszvényt. A hús, az előbb felsorolt egyéb ételek és az alkohol a minimumra dukálandó vagy teljesen feladandó. Az étrendnek elsősorban tejből, tojásból, főzelékekből, gyümölcsből, tésztaneműekből és zsiradékokból kell állnia. Az általános életmód is szabályozandó rendszeres tornagyakorlatok, vízkúrák, masszázs és általában olyan intézkedések által, amelyek a vérkeringést és a test anyagcseréjét jótékonyan befolyásolják.

Roham esetén a fájdalmas izületekre langyos borogatást rakjunk és vegyünk be egy-két fájdalomcsillapító port. Nagyon jó hatásuk van azoknak a gyógyszereknek, amelyek a szalicilsav nevű vegyianyagot tartalmazzák. Ezek sorába tartozik a közismert aszpirin is, amely nemcsak általános fájdalomcsillapító tulajdonságánál fogva hat, hanem a köszvénynek speciális gyógyszere is.

Kiváló gyógyhatása van az atophan nevű szernek is, de ezeknek a gyógyszereknek az adagolását esetről-esetre természetesen csak orvos írhatja elő. A gyógyeljárás tovább része azon alapszik, hogy a beteggel „húgysavhajtó” szereket szedetnek, amelyekről azt hiszik, hogy a felesleges húgysavat kiűzik a szervezetből. Ez az alapja a régi és köszvényeseknél közkedvelt „citromkúrának”.

A kúra alatt a páciens naponta 12-15 citromnak a levél is elfogyasztja, de a túlhajtott kúra ártalmassá válhat. Szeretik továbbá az ásványvizes kúrákat, de ezeknek jelentősége nem abban áll - mint régen hitték, - hogy az ásványvíz feloldja a kristályokat, hanem a sok folyadék alaposan átöblíti a veséket és kiválasztó működésükre áldásos hatással bír.

Szívesen keresik fel a köszvényesek a budapesti Gellért-. Császár-, Lukács-, Széchenyi- és margitszigeti fürdőt, valamint Hévízfürdőt és Harkányt, továbbá Pöstyént, Trencsénteplicet, Herkulesfürdőt és a nagyváradi Püspök- és Félixfürdőt. A hajdúszoboszlói és karcagi mélyfúrások természetes meleg vize is jótékony hatású.

Végül hadd jegyezzük meg, hogy a közkeletű elnevezése: podagra, csak akkor jogosult, ha egyedül a lábujj fájdalma van jelen, minthogy a podagra szó a láb görög nevéből csinálódott. A kézujjak fájdalmai esetén a kéz görög neve után helyesebb chiragrának nevezni a betegséget. Sokszor azonban még a tapasztalt orvos is csak beható vizsgálat és alapos megfigyelés után tudja eldönteni, hogy betege valóban köszvényben vagy nem egy másik izületi bajban szenved-e.

Troide Arnó dr.