Walko és Tardieu genfi tárgyalásainak nagy szenzációja

Genf, március 20.

Walko külügyminiszternek genfi tartózkodása alatt többizben volt alkalma Tardieu miniszterelnökkel tárgyalni a dunai kérdésről és e tárgyalások során Magyarország álláspontja, amelyet a külügyminiszter kifejtett, Tardieunél és a francia delegáció körében rokonszenvet keltett.

Egy magasrangu és európai tekintélyü diplomata, akinek az utóbbi időben Tardieuvel többször volt alkalma érintkezni, a következőkben fejtette ki a francia miniszterelnök fölfogását:
- A dunai probléma rendezésének lehetőségét eddig ugy vetették föl, hogy annak egyik legfőbb föltétele volt: Magyarország egyszersmindenkorra adja föl reviziós kivánságait! Benes is hangsulyozta ismételten, hogy csak a statusquo alapján hajlandó a dunai államok gazdasági együttmüködéséről tárgyalni Tardieu az első, aki nem kivánja Magyarországtól, hogy mondjon le a békeszerződés reviziójáról, sőt kijelentette, hogy a dunai államok gazdasági együttmüködésének atmoszférájában szerencsésen meg lehet oldani a földrajzi, etnográfiai és politikai kérdéseket is.

Mi térítette erre a belátásra a francia politikát? Párisban tudják, hogy a cseh gazdasági élet is sulyos válságtól szenved. A dunai kérdést a francia politika eddig kizárólag cseh szempontból nézte, most azonban az Anschluss veszedelme arra ösztönzi Párist, hogy a magyar politikai szempontokat bizonyos mértékig honorálja.

Amikor a német-osztrák vámunió az európai politika leizzóbb problémája volt, Románia és Jugoszlávia magatartásában csalódott a francia politika, de a magyar kormány rezervált magatartása kedvező hatást keltett.

Felelősségem tudatában mondhatom: tiz éve nem volt olyan disszonáns a francia-cseh és általában a francia-kisántánt viszony, mint most! Franciaország és Anglia a Duna-kérdésben teljesen egyetért. Ezzel szemben Olaszország az olasz-osztrák-magyar kombináció mellett tart ki, amely beleütközik a francia tervekbe. Franciaország ugyanis az egyes dunai népek öncéluságát hangsulyozza konföderációs elképzelései közben és nem türi, hogy egy másik nagyhatalom tulsulya érvényesüljön a dunai kérdés megoldásában. Nem kerülte el Tardieu figyelmét az sem, hogy Németország szinte puccsszerüen ratifikálta a Romániával kötött kereskedelmi szerződéseket és preferenciákat.

A cél nyilvánvaló: megakadályozni Tardieu Duna-tervének megvalósulását. A franciák semmiesetre sem akarják eltürni a Duna völgyében sem az olasz tulsulyt, sem a germán tájékozódás lehetőségeit.

Ha nem valósulnak meg a legközelebbi hetekben a Tardieu-féle dunai tervek, most már bizonyosnak látszik, hogy hamarosan nagyobb francia hitelhez jut Magyarország, mert Párisban nagyon fontosnak tartják, hogy Ausztria és Magyarország ne omoljanak össze a dunai állapotok végleges rendezésének küszöbén. A dunai kérdés prognózisa végeredményben az, hogy ha Tardieu terve mai formájában nem is sikerülne, sikerülni fog a legközelebbi jövőben az a megoldási terv, amelyet Anglia is szuggerál Párisban és ez. a magyar-osztrák vámszövetség.


Husvét után kezdődik a Rivierán vagy Svájcban a dunai államok konferenciája
Páris, március 20.
Francia kormánykörökben megelégedéssel állapítják meg, hogy a pesszimisták jóslata nem teljesedett be és Tardieu terve nem ütközött az első lépésnél leküzdhetetlen akadályokba. Mielőtt most a dunai probléma körül bevezetett tárgyalásokban ujabb lépés következnék, a német és francia kormányok között fönnálló feszültségeknek kell eltünnie. Jólinformált diplomáciai forrásból nyert értesülésem szerint a francia kormány még pénteken instrukciókat küldött Francois Poncet berlini nagykövetnek arravonatkozólag, hogy ujabb tárgyalásokat kezdjen a német külügyminiszteriummal és nem kötelező megbeszéléseken igyekezzék olyan formulát találni, amely lehetővé tenné a kooperációt Franciaország és Németország között, anélkül, hogy Németországnak a dunai államokban tulnyomó befolyást kellene engedni az önelőnyök fejében, amelyeket a német a német kormánytól a dunai termelés javára várnak.

Párisban általában bizakodva itélik meg a helyzetet s ugy vélik, hogy mi sem állja utját annak, hogy a dunai államok delegátusai húsvét után konferenciára üljenek össze, amelyen a tervezett gazdasági együttmüködés alapjait meghatároznák. A konferencia szinhelye előreláthatólag vagy a francia Riviere valamelyik kisebb helye lesz, esetleg Lugano vagy Locarno. Francia bankkörökben az a vélemény, hogy hiába egyeznének meg egymás között a dunai államok, ennek a megegyezésnek nincsen értéke addig, amig ahhoz Németország és Olaszország hozzá nem járult. Ezért célszerübb volna, ha a nagyhatalmak, elsősorban a francia és a német kormány megegyezése előzné meg az öt kis állam tanácskozását.

Az „Excelsior” vasárnapi számában azt írja, hogy a francia kormány által kezdeményezett középeurópai gazdasági együttmüködési tervek kiegészítő részét képezik a francia kormány általános kereskedelempolitikájának, amelynek revizióját a kormány sürgősen végre akarja hajtani. A kormány – irja a lap – tudatában van annak, hogy a gazdasági föllendülés enélkül nem érhető el.

„Jugoszlávia még nem tett kötelező nyilatkozatot!” – mondta Marinkovics külügyminiszter
Belgrád, március 20.
Marinkovics külügyminiszter, többhónapi távollét után vasárnap visszaérkezett és a dunai államblokk tervéről ugy nyilatkozott, hogy Jugoszlávia eddig még nem tett kötelező nyilatkozatot. Hajlandók vagyunk azonban – mondotta a külügyminiszter – résztvenni minden törekvésben, amely az eddiginél jobb rendet biztosít Európa gazdasági életében.