Hadirokkantak és frontharcosok világraszóló tüntetése Genfben

Genf, február 7.
Genf vasárnap a tüntetések lázában égett: a világ minden részéről érkezett küldöttségek vonultak föl az utcákon, a templomokban ünnepi miséket celebráltak a leszerelési konferencia sikeréért, de mindezen tul a világbékéért folyó küzdelem legkiemelkedőbb eseménye a frontharcosok nemzetközi szövetségének a reformáció termében rendezett impozáns gyülése volt.
Ezer és ezer német, francia, angol, olasz és minden más nemzetbeli frontharcos vonult délelőtt Genf utcáin a reformációs palota felé, hogy világraszóló tüntetést rendezzen a leszerelés és a világbéke mellett.

A frontharcosok sorában ott voltak a hadirokkantszövetségek kiküldöttei is, köztük a francia guent cassé, a fejsérülteknek csoportja. A frontharcosok gyülésének első szónoka Phaentner, a német hadirokkantszövetség elnöke volt.

- Mi, frontkatonák és hadirokkantak – mondotta - , mindnyájan a békét követeljük, mert mi átéltük a háboru minden borzalmát és mint hazafiak meg vagyunk győződve arról, hogy leginkább az használ hazájának, aki a népek együttmüködésén és kibékülésén dolgozik. A béke a bizalom, a bizalom a biztonságon, a biztonság pedig a leszerelésen alapszik. Leszerelés nélkül nincs béke! Mi, németek, elítélünk mindenkit, aki háborura uszit! Nem lehet jó német, aki azt akarja, hogy népét még egyszer utolérje a háboru szörnyü kataklizmája.

Ezután Pichon francia ezredes állott föl szólásra. Azzal kezdte, hogy Franciaország biztonságot akar, de nem a világ népeinek szenvedése árán. A francia frontharcosok és hadirokkantak el fognak tiporni minden kormányt és politikust, aki Franciaországot háborus kalandokba akarja sodorni.

Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország frontharcos képviselőinek fölszólalása után a nagygyülés határozati javaslatot fogadott el, amely leszerelést, békét és biztonságot követel. Ezt a határozati javaslatot küldöttség fogja átnyujtani a leszerelési konferenciának, amelynek nagyhete hétfőn kezdődik.

Az első szónok Sir John Simon angol külügyminiszter lesz. Vasárnap érkezett Genfbe nagy kisérettel Brüning német kancellár, aki Hendersonnal, a konferencia elnökével, azután Sir John angol külügyminiszterrel tárgyalt és Grandit is meg akarta látogatni. Ezt azonban nem tehette meg, mert az olasz külügyminiszter sulyos influenzával betegen fekszik és rajta kívül a leszerelési konferenciára érkezett diplomaták és államférfiak közül mások is megbetegedtek infuenzában.

Lehet, hogy Brüning már a hétfői ülésen fölszólal és előterjeszti a német leszerelési javaslatot. Kedden este Brüning minden valószinüség szerint visszautazik Berlinbe, ahol szerdán fontos minisztertanács lesz, amelyen részt akar venni. Laval érkezését hétfőre várják.

„Magyarországot nem lehet a leigázottság állapotában tartani!”
London, február 7.
Vasárnap Anglia minden templomában könyörgő istentisztelet volt a leszerelési konferencia sikeréért. A vasárnapi lapok is élesen foglalkoznak a francia javaslattal. Az „Observer” azt írja, hogy a javaslat alapeszméje az európai statusque föntartása, ami annyit jelent, hogy a legyőzött nemzeteket örökké a leigázottság állapotában akarják tartani a fegyverek erejével.

A „Sunday Refel” megállapítja, hogy a francia koncepció igazi célja ama szerződések alátámasztása, amelyekről ma már általánosan elismerik, hogy legalább részben a jelenlegi világgazdaság okai voltak. A legtöbb előrelátó államférfiu meg van győződve arról, hogy e szerződések nem állhatnak fönn további sulyos nemzetközi bonyodalmak nélkül.

Lord Dickinson, az angol népszövetségi liga egyik megalapítója a „Nineteenth Century” című folyóiratban közölt tanulmányában az általános leszerelést sürgeti. Németország, Magyarország, Ausztria és Bulgária egyenlő elbánást követelnek, amit nem lehet tőlük megtagadni.

Nem lehet ezeket a büszke népeket szomszédaikkal szemben állandó leigázottság állapotában tartani. Még ha igaz is volna, hogy azok az államférfiak, akik 18 évvel ezelőtt vezették ezeket az országokat, bünösek voltak, még akkor sem felelős a mai nemzedék az ő állítólagos büneikért.