A devizakorlátozások a halódó magyar külkereskedelemnek megadták a kegyelemdöfést és a hónapról-hónapra megjelenő külkereskedelmi adatok arról számolnak be, hogy egy év alatt több mint a felére visszaesett a külkereskedelmi forgalmunk.

Sokszor rámutattunk már arra, hogy a devizakorlátozások olyan gátakat emeltek az egyes országok külkereskedelmi forgalma elé, amelyek az egyes államok között a kereskedelmi érintkezést ugyszólván teljesen megszüntették.

Igen érdekes jelenség e téren: a külföldi viszonylatban levő hitelezés megszüntetése. Nagyon sok, vámkülföldre gravitáló, mezőgazdasági cikkünket eddig háromhavi váltó ellenében adták el az exportőrök.

Különösen német cégek vásároltak háromhavi elfogadvány ellenében s e váltókat nagyon szivesen vették át a bankok visszleszámitolásra, minthogy a legritkább esetben fordult elő, hogy a váltók lejáratkor be ne váltattak volna. Minthogy most – a devizabeszolgáltatási kényszer folytán – a kivitt áru ellenértéke beszolgáltatandó, az exportőrök képtelenek váltó ellenében adni, mert a Jegybank ezeket a váltókat nem veszi át beszolgáltatási kötelezettségek gyanánt.

Ezenkivül a bankok fönnálló devizakorlátozások értelmében sem számitolhatnak le, csak engedély alapján külföldi valutában kiállitott váltókat, ugy, hogy az exportőr csakis azonnali átutalás ellenében eszközölhet eladást. Eltekintve attól, hogy váltóval való eladás esetén esetleg jobb ár érhető el, mint a prompt fizetés esetén, nagyon sok külföldi cég, amely eddig váltóval fizetett, inkább nem vásárolja a magyar agrárcikkeket, semhogy váltó helyett átutalással bonyolitsa le vásárlásait. 

Ez is egy ok arra, hogy a magyar külkereskedelem szempontjából a devizakorlátozások a legsürgősebben szünjenek meg és a sok akadályozó körülmény az export utjából eltávolittassék.