Solomit a neve oroszul a szalmának és a solomit most rövidesen igen ismertté válik majd az építkezések körében. Újabban ugyanis Németországban tetőanyagnak szalmát használnak fel, még pedig olyan vegyi eljárással kapcsolatos préseléssel, hogy most akkor sem gyullad meg a szalmatető, ha olvasztó lámpát tartanak alája.

Németországban már megengedték a solomitnak tetőanyagként való használatát.
A szalmatetők tudvalévően egy évszázadig is eltartanak anélkül, hogy javítani vagy tömíteni kellene őket. Az új tetőanyagnak aktualitást ad az a körülmény, hogy a nagy városok tűzoltóságai akciót indítottak a mai cseréptetőrendszerek ellen. Megszámlálhatatlan milliókra megy a kárösszeg, amely abból állott elő, hogy a cseréptető úgyszólván teljesen lehetetlenné tette az oltási munkálatokat. A tűzálló szalmatető korszerű reformot jelent ezen a téren és számos kiváló tulajdonsága mellett jóval olcsóbb is, mint bármelyik ma használatos tetőfedőanyag.

Ha a budapesti tűzkárstatisztikát vizsgáljuk, tapasztaljuk, hogy a tüzek 80 százaléka a tetőzeten tör ki és azt pusztítja el. A biztosító intézetek hatalmas összegeket fizetnek ki évente tetőtüzek okozta károk fejében. Nagyon sokszor felmerült már az a gondolat, hogy építsünk tető nélkül, mert nem egyszer egész ház lakóinak életét fenyegette az elhatalmasodott tűz. Költség szempontjából is sokkal előnyösebb a lapos tető és tűzoltói szempontból is mérhetetlen előnyt jelentene a tető halála.

Természetesen ennek az organizációs folyamatnak idő kell, de nem lehetetlen, hogy a nagy reklámmal beharangozott különféle fedőanyag helyébe rövidesen bevonul a solomit, amelyet Németországban már válaszfalaknak is használni lehet, azután mint tetőizolálót, valamint cementáthuzattal mint tető- és padlóburkolatot 300 kilogramm négyzetméterenkénti maximális megterheléssel. Egy 8 centiméteres solomitfal – mint az Építőipari Szemle írja – külső és belső burkolattal hővédelmi szempontból 70 centiméteres téglafalnak felel meg.