Hogyan fogadja Belgrád a Tardieu-tervet?

A gabona-monopólium megbukott Jugoszláviában
Belgrád, március 28.

Vasárnap utaztak vissza Budapestre Balkányi Kálmán és Vértes Emil, akik a Nemzetközi Vásár előkészitésére időztek Belgrádban. A magyar kiküldöttek beszéltek Szrszkics belügyminiszterrel, aki kijelentette, hogy a Vajdaságból a magyar fővárosba készülő vendégeknek készséggel fog utlevelet adni.

– Szivem szerint – mondotta a miniszter – a személyforgalom teljes fölszabaditása mellett volnék, de mint legfőbb rendőri hatóság, közbiztonsági és egyéb államérdekeket is kénytelen vagyok tekintetbe venni.

Balkányi és Vértes belgrádi utjukat arra is fölhasználták, hogy megismerjék vezető közgazdasági tényezők véleményét a dunai államok gazdasági összefogásáról. Az egyik legnagyobb gyár tulajdonosa, Vada Ilics, aki a jugoszláv-magyar bizottság elnöke, kijelentette, hogy szép volna ez a terv, csak nem látják világosan az eszközeit. Tomisics Juraj, a kiviteli intézet vezérigazgatója a következőket mondotta:

– Az öt dunai állam, amelyeket Tardieu össze akar hozni, tőkepénzest kapna társul, akinek természetesen érdeke, hogy az adós államok necsak a kamatot tudják visszafizetni, hanem nyereségrészesedést is adjanak a közös üzletből. A tőkeszegény dunai országok friss életerőt kapnának a tőketranszfuzió által.

Ne felejtsük azonban, hogy három agrár- és két tulnyomóan ipari államról van szó.
Ezért én a megoldást nem abban látom, hogy gazdaságilag összecsapjuk a két tökéletesen különböző államcsoportot, hanem az árucserét kell kollektive ugy megszervezni, hogy ezek az államok le ne konkurrálják egymást és közös árpolitikát folytassanak. A problémát tisztán organizáció kérdésének tekintem és ezért gyorsan megvalósithatónak tartom.

A magyar kiküldöttek utazása előtt tudósitónk beszélt Balkányi Kálmánnal, aki a következőket jelentette ki:
– Kellemes benyomásokkal, háromnapi érdekes ittartózkodás után hagyjuk el Belgrádot. Sok emberrel beszéltünk, aktiv és volt miniszterekkel, kereskedővel, földbirtokossal, gyárossal. Mindenütt nemcsak udvarias, hanem szeretetreméltó fogadtatásban volt részünk.

Érdeklődtem azon kormányzati intézkedések felől, amelyek itt az adósok javára készülnek. Ugy tervezik, hogy minden földmüves, akinek birtoka 30 hektárnál kisebb, adóssága konvertálását kérhesse. Ha a biróság ezt elrendeli, a fizetéseket 10%-os kamat mellett 10 évig terjedhető időtartamra osztják be. Érdekes a törvényjavaslatnak az a része, amely az ingatlan értékének 80%-án fölül stornirozza a paraszt tartozásait.

A termelés értékesitése terén a gabonamonopólium belföldi vonatkozásban megszünik, nagy elégtételére azoknak, akik kezdettől fogva nem biznak az állami gabonaértékesitésben. Demetrovics földmüvelésügyi miniszter a belföldi buza- és lisztforgalmat teljesen szabaddá teszi. A kivitel számára vett buzáért az állam 160 dinart fog fizetni. A felét készpénzben, a másik felét bonban.