Az évvégi statisztikai adatok szerint egyes épitőanyagokban nagyobb üzletek jöttek létre, amiből arra lehet következtetni, hogy a tavasszal mégis lesz némi mozgalom a magánépitkezés terén. A főváros az utóbbi hetekben több hatemeletes és több kisebb épületre adott ki engedélyt s még nagyszámu kérelem vár elintézésre. Az engedélyezési eljárás ugyan nem jelent még munkát, mégis e jelekből az épitőipar fokozottabb foglalkoztatására lehet következtetni.
A közmunkák dolgában, sajnos, kevésbé biztatók a jelek.
A kormány és a városok tudvalevően elsősorban a közmunkák révén épitették le a költségvetéseiket s a közhivataloknál mindenhol szünetel a munka. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a mai napra értekezletet hivott egybe s fölkérte az összes épitőipari érdekeltségeket, tegyenek javaslatot az iparnak a meginduló kampányban való foglalkoztatására. E javaslatok közt bizonyára szerepelni fognak a LÁB-kölcsön folyósitása, az OTI rokkanttartalék lapjának fölhasználásából várható közmunkák, továbbá a budapesti házak tatarozási, modernizálási és átalakitási munkái, amely utóbbinak mintegy százmillió pengő értékü munkaalkalmat jelentenének.
Az elmult évben a kormány e munkálatokat végezte, a háztulajdonosoknak adókedvezményt is adott s ha e kedvezményen kivül azt is számitásba veszik a háztulajdonosok, hogy Budapesten 4000 lakás áll üresen, a mai nappal pedig 3700 lakás ürül meg, amelyeknek tulnyomó nagy része már nem tudja fölvenni a versenyt az ujabban épitett házak komfortos lakásaival, nyilvánvalóvá válik, hogy a modernizálási munkák meginditása a háztulajdonosok fontos érdeke.
A kamara tárgyalásainak megindulása előtt, szakkörökben arra hivják föl a figyelmet, hogy a tavalyi háztatarozási akció gondolata azon szenvedett hajótörést, hogy a bankokat nem vonták be a mozgalomba s arra intenek, hogy ezt a hibát ezuttal kerülni kell.