Fantasztikus hír kell szárnyra az elmult napokban, amely rendkívül nagy érdeklődést váltott ki. Nem kisebb ügyről szólt ez az értesítés, minthogy a Harward-egyetem kísérleti laboratóriumában sikerült mesterségesen előállítani szervetlen, holt anyagokból az első szerves, élő sejtet.
A hír mérhetetlen fontosságú, csak, bár a kontinens sajtója apróra letárgyalta, mindmáig hiányzik a megerősítése. Dehát... nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. A tudomány ezek szerint nyomában van az élet csirájának. Ma még csak egy, egyetlen sejtet tud a laboratórium boszorkánykonyhájában életre kelteni, holnap azonban, már egész nagy szervezeteket. Megvalósul tehát a R. U. R., a híressé vált színdarab és gyárilag, iparilag készített élőlények lélektelen sokasága fogja teremtőjét, az embert szolgálni.
Hiszen már egyéb nincs is hátra. A tudomány elképesztő sebességgel robog ismeretlen célja felé és napról-napra váltja valóra a legbolondabb elképzelést is. Már meg sem állunk egy-egy hír hallatára. Örök gyufa? ... Halálsugár?... Vissza fiatalítás? ...Hát persze, persze érdekes dolog, de már megszoktuk a szenzációk századában a - szenzációkat. Már valami új kell, hogy idegeink megborzongjanak a haladás nagyszerűségétől.
Az első mesterséges sejt a tudomány asztalán! Csodálatos és félelmetes a perspektíva, amely a mondat mögött kitárul. A hír mögött pedig ott áll döbbenetes arányaival a legújabb tudomány: az elektromos rezgés. A hir szerint a sejt életrekeltése ugyanis magasfrekvenciájú elektromos sugárzás segítségével történt.
Az elektromos rezgések területe a rádió bevezetése óta napról-napra fejlődött. Olyan új és meglepő felfedezések születtek, hogy jóformán még a feldolgozásukra, az elméleti megalapozásra sem volt eddig idő. Így történt ez a rádió és az élő szervezet közötti kapcsolatnál is. A megfigyelések már kézben vannak s mégis mindenki tanácstalanul áll a tényekkel szemben. Hogy az élő szervezet s a rádió mily szoros összefüggésbe kerülhet egymással, arra álljon itt a néhány kísérleti anyag.
Luchowsky francia mérnök a pelargónium nevű virágot vette vizsgálat alá. Megállapította, hogy a pelargónium aránytalanul gyorsabban fejlődött, ha olyan rezgések érték, amelyek hullámhossza 2 méter 40 cm. Ezek a sugarak különben a pelargúniura betegségeit is rohamosan megszüntették.
Ebből a többször lekontrollált kísérletből Thron dr. azt a megállapítást vonta le, hogy minden növénynek általában élő szervezetnek egy bizonyos hullámhosszuság felel meg. Úgy tekinthetjük tehát az élő szervezeteket, amely azonnal reagál, ha olyan hullámzás éri, mint amire be van hangolva.
Bose, a világhírű hindu tudós sokszoros és lenyűgöző- kísérletekkel bizonyította, hogy az élő szervezetek mily szoros és eddig még ki nem derített módon függnek össze az elektromossággal, de különösen az elektromos rezgésekkel.
Brunosi dr. szerint minden emberi betegség is csak hullámhossz kérdése. A betegség zavaró hullámot, káros visszacsatolást jelent, tehát neutralizálni kell a szervezetet. Lawran, fölmívelési kutató olyan készüléket szerkesztett, amely megméri a földbe vetendő mag által kisugárzott hullámhoszt s ebből előre megmondja, hogy melyik magból lesz a szebb és erősebb növény.
Íme. csak néhány adat a tudomány széles mezőiről és máris szédülten kap az ember a fejéhez: hát mi lesz ebből? Titokzatos erők taszítják előre az emberiséget szörnyen rohanó útján. Eddig inkább rombolt. Gyártotta, a halált, a tankot, a torpedót, a gyilkos gázt, most már - ha igaz – életet fog adni.
Aztán az élő, de lélektelen lényekkel fogja a háborút folytatni tovább. Mert a tudomány egyre halad, odáig azonban nem tud eljutni, hogy örök békébe kalauzolja a bőrében megférni nem tudó, örökkön izgága emberiséget.
Amerikában, ahol már rendszeresítették a távolbalátót, az amatőrök új szórakozás nyertek a kisérletezésben. A pompás felvétel egy kis amatőrműhelyről készült, amelybe a hang után mos már a képet is becsalta a gép. A képen látható hatalmas nagyítón keresztül szemléli a kisérletező amatőr a megjelenő képet. A sok műszer után ítélve, még roppant komplikált lehet az amerikai módszer is. De ami késik, nem múlik…