Berlin, október 25.
Vasárnap a fejedelmi látogatások fényes külsőségei között fogadták Berlinben Grandi olasz külügyminisztert, akinek szalonkocsiját még Berlin előtt lekapcsolták az expresszről, hogy az olasz vendég kocsija zavartalanul futhasson be ½ 10 órakor az auhalti pályaudvar indulási oldalára. Grandi felesége és orsini Baroni berlini olasz nagykövet kiséretében szállott le a volt császári várótermek előtt, ahol Brüning kancellár, a külügyminiszterium vezető tisztviselőinek körében üdvözölte. A pályaudvarról Grandi rádión köszöntötte a német népet.
- Megérkezésem pillanatában elsősorban hálámat fejezem ki a német birodalom kancellárjának és a kormány tagjainak szivélyes meghivásukért és legmelegebb köszönetemet fejezem ki a fogadtatásért. Az olasz kormányelnök megbizásából az olasz nép legszivélyesebb üdvözletét és rokonszenvét tolmácsolom a német népnek, amelynek boldogulását őszintén kivánjuk.
A pályaudvar kijárata előtt a berlini olasz kolónia tagjai sorakoztak, akik lelkes ovációban részesítették Grandit. A külügyminiszter ezután Berlin népének viharos éljenzése közben hajtatott Esplanade-szállóbeli lakására. A délelőtt udvariassági látogatásokkal telt el. Grandi a berlini olasz nagykövet kíséretében egy órával megérkezése után látogatást tett Brüning kancellárnál és Bülow államtitkárnál. Brüning és Bülow nyomban viszonozták az olasz külügyminiszter látogatását.
Brüning ebédet adott, amelyen megjelentek a birodalmi kormány összes tagjai, a diplomáciai testület, a birodalmi gyülés legnevesebb tagjai és a német gazdasági és tudományos élet legismertebb képviselői.
Ebéd után Brüning kancellár a következő beszéddel üdvözölte Grandit:
- Visszagondolva az örök városban eltöltött feledhetetlen napokra, azt kell hinném, hogy Rómából jött vendégnek a mi birodalmunk fővárosa talán tulságosan józannak tünik föl. Reméljük, hogy itt időzése önnek külső bizonyítékokat is nyújt majd arra, hogy nekünk, németeknek szilárd elhatározásunk, hogy szivós munkával leküzdjünk az idők nyomoruságait. Őszinte csodálattal látjuk az ifjui energiával föltörő olasz népet, látjuk, hogy ott is ugyanaz a hajthatatlan élniakarás jelentkezik, mint nálunk. Ez bennünk, németekben, azt a reményt éleszti, hogy az Alpokon tul teljes megértést találunk a gazdasági inséggel szemben vivott harcukban és szabadságra és egyenjoguságra irányuló törekvésünkben.
Grandi külügyminiszter a következő beszéddel válaszolt:
- Az olasz kormányfő általam is kifejezésre juttatja azt a reményét, hogy hamarosan alkalma fog adódni arra, hogy Berlinbe jöjjön és a megbeszéléseket személyesen folytassa. Biztosítom önt, hogy náluk csodálják a német nép lemondással teli áldozatkészégét, férfias erényeit és a munkában való buzgóságát. Olaszország mindig jól tudta, milyen fontos szerepe van Németországnak a történelemben és a világ életében és hogy Németország kulturánk nélkülözhetetlen tényezője.
Mi mindnyájan bizonyosak vagyunk afelől, hogy az ön nagy népe a mostani nehézségek leküzdése után ujult erővel és teljes bizalommal fogja folytatni utját a biztos jövő felé. Az olasz nép barátságos szellemben kezét nyujtja mindazoknak, akiket ugyanezek az érzések hatnak át.
