Barsi és Jávor rekordot javítottak – Sprintereink és stafétáink győztek – Darányi betegen is győzött.
Budapest – Berlin 59:38
A magyar atletika ma diadalünnepet ült Európa legnagyobb atlétanemzetének, a hetvenmilliós német birodalom fővárosának, Berlinnek válogatott atlétacsapata felett ma délután 10.000 főnyi lelkes közönség előtt nagyarányú, megérdemelt győzelmet aratott Budapest válogatott csapata.
Az 59:38 arányú győzelem, amelyet Budapest atlétái arattak, messze külföldön élénk visszhangot fog kelteni. Berlin és Budapest atlétái ötödször mérték össze erejüket. Eddig kétszer Budapest és kétszer Berlin győzött.
A mai nagyarányú győzelemmel Budapest ez idei fölénye elvitathatatlan. A németek mentségére szolgálhat, az a körülmény, hogy Körnig és Trossbach nem indult, de az ő indulásuk is csak enyhítette volna a vereség nagyságát, pedig Budapest csapata sem volt teljes komplett.
Pontosan délután négy órakor az atléták ünnepélye felvonulásával kezdődött a verseny. A csapatok nemzeti zászlókkal vonultak fel és a tribün előtt feszes vigyázz-állásban álltak fel.
A megafon a német himnuszt harsogta, majd Sztankovics Szilárd, a Magyar Atletikai szövetség elnöke németnyelvű beszéddel üdvözölte a vendég berlinieket. A csapatok kapitányai csokrot cseréltek és a magyar himnusz elhangzása után megkezdődött a viadal első száma, a magasugrás.
A közönség ezalatt állandóan tódult és a kapuk előtt botrányos jelenetek játszódtak le. A közönség a nagyszerű eredmények hatása alatt később azután megbékült és lelkes ünneplésben részesítette nemzeti különbség nélkül a győzteseket.
A verseny első száma a magasugrás csalódást és váratlan pontveszteséget hozott. Magasugróink meglepetésszerűen igen gyengén szerepeltek.
A nap legszebb versenye a 800 m.-es síkfutás volt, ahol a formája tetőpontján lévő Barsy László egésze könnyen országos rekorddal győzött a berliniek szemefénye: Danz ellen, akinek versenyét teljesen biztosra vették. Barsy 1 p. 53.4 mp.-es uj rekordjával egy teljes mp.-vel javította meg 1925-ben felállított rekordját.
Országos rekordot futott még a 110 m-es gátfutásban Jávor a győztes Beschetznik mögött. Jávor ideje 0.1 mp.-vel jobb, mint Muskát László 1925. évi rekordja. Meglepő teljesítményt nyújtott az 5000 m.-es síkfutásban Krizsán, aki az egész távon állóképesebbnek bizonyult, mint nagynevű ellenfele a berlini Koha. Koha csak az utolsó körben diktált hatalmas finisével győzött.
Váratlan volt az ifjusági sorban levő Koleginak győzelme a távolugrásban, nagynevű ellenfele, a 740 m.-es Meier ellen. Sprintereink is kitettek magukért és Körnig távollétében imponáló stílusban győztek. Úgy Gerő, mint Forgács kitűnően futott. A 4x100 méteres staféta minden tagja hozzájárult a győzelemhez.
A diszkoszvetés is a súlydobás biztos zsákmánya lett Donogánnak, illetve dr. Darányinak, aki gyengélkedve bár, de mégis 9 cm-re megközelítette a 15 m-t. Donogán ismét toldotta Egri Kálmánnak már érvényben lévő magyar rekordját.
Biztos győzelmet aratott Zsitvay 400 m.-en. Leggyengébben az 1500 m.-en szerepeltünk, ahol a kilenc pontból csak egyet sikerült Szabó Miklósnak megszerezni. De nemcsak a győztesek, hanem a második helyezettek is dicséretet érdemelnek, mert az ő helyezéseik is kellettek a nagyarányú pontgyőzelemhez. Késmárky, vitéz Szalay, Kiss, Forgács, Krizsán, Kulitzy, Jávor ugyanúgy részesei a világraszóló győzelemnek.
