Irta: Akay Elemér okl. mérnök, máv. felügyelő
A mult század 80-as éveiben, amikor a budapest-marcheggi vonal még az osztrák államvasúttársaság tulajdona volt, forgalompolitikai okokból szükségessé vált, hogy a magyar királyi államvasútak is rendelkezzenek egy Bécs felé vezető vonallal.
Újszőny és Bruck között már 1856 óta volt vasút, így hát az Újszőny-brucki szakasz államosítása után csak a Budapest-újszőnyi vonalat kellett megépíteni, hogy a kívánt összeköttetés valóra váljon s ez 1884. VI. 16-án meg is történt.
Ebben az időben a vonatok sebessége alig fele a mainak, a forgalom pedig elenyészően kicsi. Kis sebesség és gyér forgalom mellett az üzemi költségek is kicsinyek voltak és így látszott gazdaságosnak az építési költségek emelése révén elérhető kedvezőbb irány és lejtési viszonyok által való további apasztásukra törekedni.
Az állam pénzügyei sem voltak kedvezőek, az 1878. évi okkupáció után bekövetkezett krízis még éreztette hatását és mindezen okok együttes eredményeként közkívánság volt, minél kisebb befektetéssel érni el a célt: magyar vasúton megközelíteni a Nyugatot.
A vázolt viszonyok közt épült vonal Budaörs és Tatatóváros között 4 vízválasztóra kapaszkodik fel s a közbenső 3 völgynél mindenkor veszít a már elért magasságból. A 66 km hosszú vonalból 49 km 6.7 %-os emelkedésben, illetve esésben fekszik. Emellett mindenütt lehetőleg simul a terep hullámos voltához, ami viszont sorozatos ellentétes értelmű görbületet von maga után, úgyhogy a 66 km hosszú vonalból összesen csak 41 km fekszik egyenesben.
Az idők folyamán a forgalom sűrűsége és a mozdonyok sebessége növekedett s a vonal mind kevésbé tudott a követelményeknek megfelelni; egyrészt, mert hullámos volta sok vonóerőt emészt fel, másrészt a kissugarú ellentétes görbületű ívekben csökken a vonatok megengedett maximális sebessége. 1919-ig ez nem befolyásolta jelentősen a forgalmat, hisz megvolt a marcheggi kétvágányú vasutunk. Az ország megcsonkításával azonban elvesztettük a marcheggi vonalat.
Átvágás és az ívsugár növelése
Ezen korrekciók három főcsoportra oszthatók, úgy mint:
I. Az átépítésre kerülő vonalrészen sorozatos ellenívek vannak és ezenfelül a pálya a szakasz egyik részén emelkedésben, a másik részén esésben fekszik. Itt átvágással egyrészt kiküszöböljük az ellentétes értelmű kissugarú íveket, vagyis a pálya szögfordulatát csökkentjük, másrészt pedig eltüntetjük a vesztett magasságot.
II. Az ellentétes értelmű kissugarú íveket átvágással kiküszöböljük, vagyis szögfordulatot nyerünk, de mert az átépítés egész hosszában a pálya lejtése egyértelmű, az emelkedés viszonyokon nem javíthatunk.
III. Az átépítéssel csak azonos értelmű, éles ívek sugarát növeljük, vagyis szögfordulatot sem nyerünk, csak a pálya ellenállását csökkentjük és a vonatok sebességét fokozhatjuk.
A végzett és folyó átépítés összefoglaló áttekintése
E csoportosítás szerint az eddig végrehajtott vagy folyamatban levő korrekciók a következők:
Az I. csoportba tartoznak:
1. A Kelenföld szakaszra végrehajtott átvágás; az átvágásból kikerült földanyag gazdaságosan felhasználható a Budapest-ceglédi vonalat Budapest-Ferencváros állomással összekötő vágány töltéséhez.
2. A vonal villamosítással kapcsolatosan a villamos mozdonyok nagy tengelynyomása miatt Bicske és Szár állomás között ki kellett volna cserélni a 80 m. hosszú, úgynevezett baroki völgyhid egyik vasszerkezetét egy új hídszerkezettel és ugyanitt természetes elhasználódás folytán a felépítmény is kicserélendő volt. Az épülő 4 km hosszú átvágással és a pályaszint sülyesztésével mellékeredményként feleslegessé válik a völgyhíd, mert a bevágásból kikerülő földanyaggal a pálya alatt a völgy be lesz töltve. Így az új hídszerkezet megtakarítható, sőt a viadukt másik, erősebb hídszerkezetével kicserélhető lesz a torbágyi viadukt egyik hídszerkezete, amely szintén gyenge a villamos mozdonyok részére. Az új felépítmény fektetését már az új vonalon végzik. Az átvágás főeredményének kell tekintenünk, hogy a 4 ellentétes értelmű és kissugarú ív helyett 1 nagysugarú kerül a pályába, ami 190° fölös szögfordulás és 210 m vonalhossz megtakarítást jelent, továbbá, hogy a pályasülyesztéssel 7.80 m fölös kapaszkodó megszünik.
Mint mellékmunka, elvégeztetik itt a Bicske-székesfehérvári helyiérdekű vasút Bicske állomásból való kiágazásának átépítése is, ahol 1500 m vonalrövidülés mellett tetemes a szögfordulat és vesztett magasság megtakarítás is.
Ennek az átvágásnak a munkái jelenleg folyamatban vannak s az új vonalrész előreláthatólag 1933. év folyamán lesz forgalomba helyezhető.
A II. csoportba tartozik:
3. a szári korrekció. Szár állomás Budapest felőli oldalán egy átvágás létesült, amellyel 3 darab ellentétes értelmű 400 m sugarú ív helyett 1 darab 1000 m sugarú ív kerül a pályába; a szögfordulat megtakarítás 115°, a vonalrövidülés pedig 100 m. Ez a korrekció Szár állomásnak a jobbjáratra való áttérés miatt szükségessé vált és egyidejűleg végrehajtott átalakításával együtt a napokban készült el.
Ezerméter sugarú ívek beiktatása
A III. csoportba soroztuk azokat a korrekciókat, amelynél a pályában fekvő kissugarú ívek helyett lehetőleg 1000 m sugarú ívek kerülnek. Ezek:
4. Szár állomás fent leírt átalakítása keretében a Komárom felőli oldalon levő ív sugarának növelése.
5. Torbágy állomásnak a jobbjáratra való átalakításával kapcsolatosan az állomás Komárom felőli végén levő 400 m sugarú ív helyett 1000 m sugarú ív lett befektetve.
6-7. Ugyancsak növeltetett hasonló körülmények között az ívek sugara Almásfüzítő állomás két végén és Komárom állomás Budapest felőli végén is.
8-11. Tatabánya-Vértesszőllősremeteség, Tatatóvároskert és Szőny megállóhelyeken a perronok kiépítésével, illetve átalakításával kapcsolatban ott a pályában fekvő éles ívek megfelelő nagysugarakúvá alakíttattak át.
Amint az előadottakból látható, az államvasútak vezetősége minden kínálkozó alkalmat megragad, hogy a bécsi vonalat mennél tökéletesebbé tegye. Sajnos, a gazdasági viszonyok nem engedik, hogy az egész vonalon az összes lehetséges javításokat hamarosan végrehajtsák, remélhető azonban, hogy fokozatosan valamennyire sor fog kerülni.