Strausz Gyula tiszafüredi földbirtokos Csizmadia András országgyülési képviselőhöz, az ötösbizottság tagjához, levelet intézett, melyben a bajba jutott gazdák megsegitésének nagyfontosságu kérdésével foglalkozik. Strausz Gyula levelének másolatát rendelkezésünkre bocsátotta. A levélből az alábbi részleteket közöljük:
– Nem akarok foglalkozni sem világjelenségekkel, sem általános kérdésekkel, hanem csak a magyar föld becsületének visszaállitásával.
– Emberek csinálták a bajt, tehát a mai állapotokat is embereknek kell megoldani addig, mig a józan ész határain belül vagyunk, mert ha az ördög szele orkánokba csap át, a vihar pusztitásai mérhetetlen károkat okoznak!
– A magyar föld jövedelmezőségének helyreállitása olyan elsőrangu fontos érdeke minden rajta járó élőlénynek, mint a levegő. Nem tudna hozni olyan nagy áldozatot az ország bármelyik lakója sem, amit a létünk alapját képező magyar föld megmentése meg ne érne azért, hogy a tőke-, élet-, kultúra-, ipar és kereskedelem biztonsága fenntartható lehessen.
– A főhibát abban látom – szerénységgel megállapitva – hogy állandóan pepecselünk, Délibábos tájakon megyünk és az igérgetésnek idejét éljük, de semmi olyan gyökeres intézkedés nem történik, amellyel az idegeit már-már felőrölt embertársaink csak egy pillanatra is könnyebülést érnének el. A javak hiánya és ezzel az elégületlenség fokozódása állandóan folyik. Az árverések pusztitásai – bár gazdasági lehetetlenülésben élünk – még egyre tartanak.
– Engedje meg Képviselő ur – ugy is mint az ötösbizottság egyik tagja – hogy a földteherrendezésre rátérjek. Az alapgondolatom az, hogy minden körülmények között meg kell menteni a bajba jutott gazdák nagy tömegét. Az utóbbi időknek mondhatni egyetlen kézzelfogható ténye az, hogy részben megállitották – bár eléggé elkésve – a földárveréseket. Ugyanis a földárverések voltak a föld értékének és felszerelésének – igy a hitelélet biztonságának – sirásói. Az ősi vagyonok a lelketlen kufárok szabad prédájává váltak. Megértük a Himalája csucsánál is magasabbra felhalmozott ügyvédi költségek idejét.
– Ha csak egy mód van, akkor meg kell ragadni a bajbajutott gazdák érdekében az angolfont esését és az angolfont-kölcsönnel terhelt gazdák javára gyümölcsöztetni kell 25-30 százalékos értékcsökkenését. Bár tudom a választ: hogy hol vesszük a pénzt ehhez a lebonyolitáshoz? Erre én csak egy gondolatot közlök: aranyhidat épitek a külföldre menekült és még az itthon is kétségbeesetten bujkáló nagytőkének! Ne bujkáljon kamatozatlanul a pénzválság mai fergetegében a tőke, hanem ha kell, jöjjön elő még kényszerrel is! Fel kell váltani vele a font-kölcsönöket. Biztos valutába fektetve: a magyar földbe, igy egy csapásra két kérdést oldottunk meg. Segitettünk a bajbajutott gazdák nagy tömegein és kamatozó értékállóvá tettük a vérkeringésből kivont bujdosó tőkét. Mindez az első helyen betáblázott jelzálogos hitelezőkre vonatkozik.
– A többi gazdahiteleket két részre osztom, ugy nevezett bank- és áruhitelre. Bankkölcsönöknél 2., 3., 4-ik helyen adott hitelek, már folyósitásuk idejében is, magasabb kamatnivójuknál fogva, már magukban hordták a rizikó veszélyét. Éppen olyan érdeke a érdekelt banknak, mint a bajbajutott adósnak a lehetőség határain belül megoldást találni, hogy az élet megindulhasson, munkátlanok munkaalkalmat kaphassanak, a fogyasztás, az ipar és a kereskedelem ujra cselekvővé tétessenek.
– A másik részhez osztom az áruhiteleket. Ezek a gazdatársadalom keresztrefeszitői! A 30 pengős buzavilágban vásárolt, rövid idő mulva ócskavassá lett traktorok és hasonló gazdapusztitók (olaj, benzin, petróleum, géprészek) mind számlaszörnyetegek! Ide tartoznak az utóbbi évek termékkölcsön-üzletének kétségbeejtő uzsoraüzelmei is.
– Nézetem szerint földteherrendezési eljárás érdemben addig el sem képzelhető, mig a 2-3-ik helyü bankkölcsönök és az ugynevezett áruhitelek – eredetüktől a mai állapotig – nem vizsgáltatnak felül és ezen közgazdasági dzsungelek fel nem perzseltetnek! Ha a szatócs, gyáros életszinvonalából soha egy jottányit sem engedve, felemelt fővel máról-holnapra tud 50-80 százalékos egyességet kötni, ha a bankokrácia a részvényekben sokszor a gazdák vagyonának tekintélyes részét minden arcpirulás nélkül el tudta sibolni, akkor igazán nem tudom, hogy mi az akadálya annak, hogy a gazdák hitelei felül ne vizsgáltassanak és megfelelő szinvonalra csökkentessenek?!
– A fentiek keresztülvitelére javasolnék esetleg megyénkint egy repülőbizottságot korlátlan felhatalmazással, a gazdahitelek minden vonatkozásban való felülvizsgálata céljából. A bizottságban a gazdaérdekeltségek többsége megóvandó lenne és az eljárás 30 napon belül befejezendő lenne. Még a méltányos kamat- és adórendezés és kész a földteherrendezés! Mehet az élet tovább!
