Stutzin kinemaszkópiának nevezi azt az eljárást, amellyel az emberi test zárt és így meg nem világított üregeinek jelenségeiről mozgóképeket lehet készíteni. Egyelőre a hólyag mozgásait vizsgálja evvel a módszerrel. A hólyag belsejét a hólyagtükörrel (cisztoszkóp) lehet megtekinteni. Ez fémkatheter, melynek végén elektromos izzólámpa és tükör van. A tükör a hólyagfal képét lencserendszeren át a megfigyelő szemébe veti.
Ahhoz, hogy mozgóképeket lehessen készíteni, az eddiginél nagyobb fényerősség kell. A lámpa erősségét anatómiai okokból nem lehet fokozni. De van erre másik mód. A szembe jutó fénynyaláb bizonyos nyílással hagyja el az eszközt. Ez a kimeneti pupilla. A régi cisztoszkópoknál a nyaláb átmetszető a szemben 1 mm átmérőjű kör.
Ha sikerül ezt kétszeresre növelni, akkor a fényerősség négyszeres lesz, mert az optikai eszköz fényerőssége általában a kimeneti pupilla nagyságának négyzetével arányos. Stutzin és Kiss a lencserendszer célszerű átalakításával hosszú munka árán valóban meg tudták növelni ilyen úton a fényerősséget és így mozgóképet is előállítottak.
A veséből a kiválasztott folyadék csöveken át jut a hólyagba. Az áramlás nem folytonos, hanem a folyadék a csövek periodikus mozgása folytán jut a hólyagba. A mozgás ritmusát betegségek lényegesen megváltoztatják. Így a gerincvelő bántalmainál a csövek periodikus mozgása megszűnik és a folyadék cseppenként jut a hólyagba.
Magának a hólyagnak mozgása is megváltozik daganatok folytán. Mindezeket a jelenségeket most mozgóképek alakjában lehet szemlélni. A hólyag tükör segítségével műtéteket is szoktak végezni. A kinemaszkópia útján ezeknek a műtéteknek technikáját lehet figyelni.
A felvételek közben a cisztoszkóp lámpáját folyton meg kell figyelni. Az emberi test elkerülhetetlen kis mozgásai folytán könnyen megtörténhet, hogy a lámpa a hólyag belső falához ér és itt égéssebet okoz. Ezért a cisztoszkóp és a vele összekötött felvevőgép között oldalt még külön megfigyelő is van, amelyen át az egész folyamatot állandóan szemmel lehet tartani. A cisztoszkóp kar segítségével forgatható, hogy a hólyag különböző részei felé lehessen állítani.
Az új eljárás az emberi test másféle üregeinek megfigyelésére is használható. Előnye az, hogy a képet egyszerre akárhányan is megfigyelhetik. A mozgóképek több részletet is mutatnak, mint az eddigi eljárás, mert a lámpa vöröses színe a szemet kápráztatja és hamar kifárasztja.
K. J.
