Ma már tudjuk, hogy az egész kérdés nem ilyen egyszerű. A csepegő víz mennyiségén és telítettségén kívül fontos szerepe van a cseppkőképződésben a barlangi levegő hőfokának, párateltségének és áramlásának, mert ezektől függ a párolgás erőssége. Mindezek a tényezők azonban a barlang ugyanazon pontján is változnak az évszakok, a külső időjárás, száraz és nedves Brückner-féle periódusok, klímaváltozások, stb. szerint.

Sajnos, a barlang fizikai-földrajzi viszonyairól még úgyszólván semmit sem tudunk és így a fenti kérdésekre sem adhatunk feleletet. Meg kell elégednünk azokkal az adatokkal, amelyeket egészen más célú, biológiai vizsgálatok kapcsán nyertünk.

Az 1929. év folyamán végzett havi megfigyelések szerint a csepegő vizek napi mennyisége néhány helyen a következő volt:

Kéregető koldus (620 m) 1.3 – 12.2 liter
Szökőkút (3620 m) 6.8 – 93.8 liter
Csipkéskút (5650 m) 3.0 – 160.0 liter
Ganymedes kútja (6020 m) 2.5 – 28.8 liter

A legszélsőségesebb ingadozást az Anonymus szobrán (2910 m) észleltük, amelyre májusban napi 173 l víz csepegett, augusztusban ellenben teljesen száraz volt. Hogy a csepegő vizek mésztartalma különböző, azt az elektromos vezetőképesség értekéinek eltérései mutatták.

A lecsepegett vizek hőmérséklete 10-13-5 C° közt ingadozik, tehát állandóan magasabb, mint a patakrendszer vizének hőfoka. Ez utóbbi ugyanis, a hóolvadás utáni hideg áradatot nem tekintve, átlagban 9.4 – 10.2 C°, vagyis nagyjában a levegő hőmérsékletének felel meg.

A levegő hőmérséklete, nem tekintve a bejáratok környékét, aránylag nem nagy ingadozást mutat. 1929. év folyamán a barlangban lévő 10 maximum-minimum hőmérő adatai szerint a minimum 4.5 C° (március), a maximum 11.5 C° (szeptember) volt. A főág hosszában parittya-hőmérővel végzett mérések adatait összevetve, azt mondhatjuk, hogy a hőmérséklet középértéke kereken 9.5 C°.

Leghidegebb a Világító-torony (4580 m) és az Elefántagyar (4800 m) közti rész, tehát a Jósvafői ág betorkollásának környéke, mert itt a hőmérséklet csak igen ritkán emelkedik 9° fölé. A mellékágak közül a Jósvafői ág (8.6 C°) és a Pokol (9.1 C°) középhőmérséklete alacsonyabb, mint a főágé, míg a többi mellékágé magasabb, így: Rókalyuk 10.6°, Denevérbarlang 10.85°, Purgatórium 10.0°, Paradicsom 10.35°, Retekág 9.7°, Arányút 10.15 C°.

A barlang levegője ionizált és vízpárában nagyon gazdag. A relatív nedvesség általában 96-100% közt ingadozik, a legtöbb helyen 98-99 %. A belső részekben légáramlás nincs, csupán a Münnich-útban (1320 m) észlelhető mindig valamelyes igen gyenge, csupán a láng lobogásából megállapítható fuvallat. Ezért a párolgás rendkívül csekély, a végzett mérések szerint az aggteleki bejárattól 45 m-re, a meteorológiai bódénál, legfeljebb 0.016 cm3 víz párolog el 24 óra alatt 1 cm2 felületen.

Az alacsony hőmérséklet, a nagy párateltség és a légáramlások csaknem teljes hiánya miatt tehát a párolgás a barlangban igen kisfokú, úgyhogy a csepkőképződés ma kétségtelenül nagyon lassú.