Huszadik század - történelem jelenidőben

Irta: WITTENBARTH GYŐZŐ okl. gépészmérnök

E hidakat, mint fentebb már láttuk legalább is 5+5=10 járműszélességűre kell majd építeni, holott ezen számításunkban a járművek jövőbeli fejenkénti sűrűségét azonosnak vettük fel a jelenlegivel, már pedig ez a jövőben, könnyen érthetőleg a gyártmányok olcsóbbodása és a gazdasági élet normális rendjének helyreállítása következtében jóval nagyobb sűrűségűre várható. Ez esetben pedig a fenti szélességben számított hidak sem lesznek elégségesek a jelentkező nagy forgalom lebonyolítására.

Minthogy pedig éppen a cityvel határos részeken, tehát ahol a jelenlegi kis szélességű hídjaink állnak, válnék szüksége újabb kapcsolatok létesítésének, a felsoroltaknál további újabb híd létesítésének lehetetlensége miatt, csak a Margit-híd megszélesítése és alagútak építése lesz lehetséges. Minthogy itt az Erzsébet-híd és a Markó-utcai híd közötti 2.2 kilométer hosszú távon csak a két járműsorral rendelkező Széchenyi-Lánchíd köti össze a két partot, főleg e részen lesz szükség alagút-építésekre. Alkalmasnak látszik erre az Erzsébet-tér és a krisztinavárosi Horvát-kertet összekötő vonal, valamint a Szabadság-tér és a Csalogány-utcánál létesítendő tér közötti összeköttetés.

Amiként láthatjuk fővárosunk két része közötti összeköttetés a jövő beláthatatlan nagy mértékű közúti közlekedésének fejlődésével a legnagyobb zavarok elé néz. Ezért a legnagyobb körültekintéssel és előrelátással kell e nagyfontosságú kérdéshez hozzányúlni.

Új hídra lesz szükség a Zsigmond-tér–Zápolya-utca között

Jelenleg éppen két híd megépítése aktuális, egy északon és egy délen.
Az északon építendő hidat a Margitsziget északi csúcsánál, a Hungária-körút folytatásában óhajtják elhelyezni. Ez az elhelyezés bizonyságot ad arról is, hogy illetékes helyeken nem is gondoltak arra a lehetőségre, miszerint e 2.6 kilométeres hatalmas hosszúságú távon – mely a Margit-hídtól az építendő Hungária-úti hídig terjedne – további hídösszeköttetés létesítése válnék szükségessé. Pedig a fentebbi, igen mérsékelt feltételezésekkel megejtett számítás szerint közben feltétlenül kell hidat építeni. Ennek legmegfelelőbb helye a Zsigmond-tér és a Zápolya-utca között volna, mert

1. Pesten a Zápolya-utca, valamint a Váci úton túl való folytatása a Bulcsú-utca, eléggé megfelelő szélességgel bír,

2. további folytatása a Bajza-utca, megszakításmentes kapcsolatot létesít a Bethlen-utcán át a Keleti pályaudvar és a Baross-térhez, mint közlekedési csomóponthoz, tehát akár a meglévő 46-os viszonylatú villamos vonal meghosszabbításával, akár autóbusz vonal létesítésével, vagy mindkettővel a város közlekedési hálózatába bekapcsolható. (Természetesen a Nyugati pályaudvarba bevezető vasúti vonal alatt, a jelenlegi aluljáró megbővítendő, vagy ha a pályaudvarok új elrendezése következtében e vonal itt megszűnik, illetve föld alatti vezetéssel lesz vezetve, úgy akadály nélkül vezethető e területen át.)

3. A budai részen épp a Zsigmond-tér alkotja azt a közlekedési teret, ahonnét az Óbuda felé vezető két főút a Bécsi-út és a Lajos-utca, dél felé a Zsigmond-utca és nyugat felé a hatalmas területeket behálózó Szépvölgy, Zöldmáli- és Pusztaszeri-útak kezdete az Ürömi-utca kiindul.

4. A híd töltése a Margitszigeten éppen a fövenyfürdő és a lovaglópálya között haladna, tehát a meglévő és a tervezett létesítményeket a legkevésbbé sem zavarná. Amellett töltése szelíd lejtővel volna kiképezhető, mely az alkalmazandó parkszerű kiképzéssel igen változatos képet nyújtana és azon előnnyel is birna, hogy az alatta délre elterülő szigetrészről és főleg a fövenyfürdő területéről az állandóan fújdogáló kellemetlen észak-nyugati szelet felfogná.

E nagy előnyök mindenképpen indokolttá teszik itt egy hídösszeköttetés létesítését, annál is inkább, mert a Szépvölgy, Zöldmál és Pesthidegkút nagy kiterjedésű és igen erősen fejlődő lakótelepei közhasználatú közlekedési eszköz létesítése esetében oly nagy fejlődésnek indulnának, valamint Óbuda alsó részének átépülése esetében északról is oly nagy közúti közlekedés indulna meg, hogy az Óbuda–Hungária-úti híd megépülte és a Margit-híd megszélesítése esetében is szükségessé válnék itt a Dunán át való kapcsolat létesítese.

A jobb megoldás 10 millióval olcsóbb lenne

Ha tehát az a probléma van felvetve, hogy északon a két áthidalás közül melyik készüljön el előbb, úgy habozás nélkül kell felelnem, hogy a Zsigmond-tér és Zápolya-utca közti, mert ha a Margit-hídtól északra 4 kilométer távolságban igen jó hídelhelyezési lehetőség adódik, úgy nem szabad 2.6 kilométer távolságra menni annak elhelyezésével. Mert e híd létesítése révén jóideig elesik a Margit-híd megszélesítésének szüksége, tehát ezáltal momentán 6 milliónyi összeget takaríthatnánk meg, ami nem jelentéktelen összeg. E híd létesítése révén ténylegesen elvonhatjuk a Margit-hidat terhelő nagy teherforgalmat és ezáltal e hidat tehermentesíthetjük, mert a budai részen a Margit-híd és a Zsigmond-tér között csak egy utcasornyi ház van, a Margit-hidat terhelő óbudai forgalom tehát leginkább a Zsigmond-tértől északra és nyugatra lévő területekről ered. Ezáltal még a szűk Zsigmond-utca zsúfoltságát is nagymértékben csökkenthetjük, mert e forgalom ezután a Zsigmond-téri hídon át bonyolódnék le.

Ily módon a Margitszigeti forgalom is rendezhető volna és a Margit-hídon csak a Budáról a szigetre való behajtás, valamint a szigetről Pest felé való kihajtás volna megengedhető, mert ezek nem akadályozzák meg a másik nyomvonalon haladó járművek zavartalan útját, míg az egyéb irányú közlekedést a Zsigmond-téri hídra lehetne terelni. A Hungária-úti híd létesítése esetében ezt nem lehetne megtenni. Már pedig a Margit-híd megfelelő kihasználásának ez a lényege, mert amíg a Margitszigetre való be- és kihajtások miatt a híd közepén a forgalmat mindig le kell állítani, addig hiába szélesítjük meg, még sem tudjuk kellően kihasználni.

Tehát azt mondhatjuk, ha megépítjük a Hungária-úti hidat a hídfő rendezési költségekkel együtt 22 millió és a Margit-híd bővítését 6 millió költséggel, tehát összesen 28 millió összegből, úgy kevesebb eredményt érünk el, mintha 20 millió összköltséggel csak a Zsigmond-téri hidat építjük meg. Pedig még a fenti nagyobb költséghez a város részéről még ki kell sajátítani a Váci-úttól kezdve a Hungária-körút területét és a kellő szintmagasságra feltöltetni, és hasonlóképpen Óbudán is igen nagy mértékű kisajátítások és épületlerombolások szükségesek ahhoz, hogy a hidat a használatnak át lehessen adni. Ezen munkálat költsége pedig legalább is ki fog tenni újabb két millió pengőt, melynek csak kis részét lehet majd a behozandó telekértékemelkedési adó létesítésével 15-20 év alatt megtéríteni. Azt mondhatjuk tehát, hogy a tervezett nagyobb megoldás momentán kerek 10 millió pengővel nagyobb kiadást eredményez, ami pedig kölcsön tőkéből való építésnél igen nagy szerepet játszik.
(Folytatjuk)