A Holdnak hőhatása ugyancsak kicsiny, annyira, hogy az gyakorlatilag számba sem vehető. Ekholm számításai szerint a teli Hold hőmérséklete csak 110 C°, így tehát a Föld légkörére ez semmiféle hatással nem lehet. A Hold a Nap sugarait verheti vissza és lehet neki saját sugárzása is. Mindkettő elenyészően csekély, az egyik a Nap közvetlen hősugárzásához viszonyítva annyi, mint 1:600.000-hez.
Ez pedig olyan kicsiny érték, amely egy fillér vásárló képességét jelzi 6000 pengővel szemben. A Holdnak saját sugárzása pedig csak 1/10000-ed része az előbbi sugárzásnak. Több vizsgálat kimutatta azt, hogy a zivatarok gyakorisága és a holdnegyedek között kétségtelen összefüggés van.
Erre vonatkozó számos, főképen német vizsgálat mellett különös figyelmet érdemlő vizsgálatokat végzett Steiner Lajos,3 aki hazánkra is kimutatta, hogy különösen újhold idején nagyobb a zivatartevékenység. Mind a magyar, mind a külföldi adatokkal kimutatható volt az, hogy az összes zivataroknak 52-53% az újhold és az első negyed idejére esik.
Ennek az összefüggésnek a magyarázatát a Hold elektromos töltésére vezetik vissza, amely a Föld elektromos állapotára bizonyos hatást gyakorol. Ez az összefüggés is azonban csak olyan kis kapcsolatot mutat, hogy egyáltalán nem alkalmas rendszeres időjóslatok alátámasztására.
Végül vannak, akik elfogadják azt, hogy sem a tömegvonzásnak, sem a Hold közvetlen vagy közvetett hősugárzásának tényleg nincsen hatása a Föld időjárására, azonban lehetnek szerintük olyan kedvezően ingatag időjárásbeli helyzetek, amikor egy ugyancsak kedvező holdállás mint kiváltó tényező jöhet számba.
Ez azonban már annyira a véletlen játéka, hogy prognosztikai szempontból ugyancsak nem hasznosítható. Mert hiszen ha volna is ilyen holdhatás, akkor annak igen gyakran és szabályszerűen kellene bekövetkeznie és elkerülhetetlenek volnának a tényleges kapcsolatok a holdperiódus 28 napja alatt.
Schmauss néhány ismertebb hold-babonával külön is foglalkozik és ezekhez kellő meteorológiai magyarázattal is szolgál. Pl. „a Hold elfogyasztja a felhőket” - a megfigyelésekkel beigazolt tény az, hogy a felhőzet napi menetében estére derülés áll elő, mert este a leszálló légáramlás némi melegedést idézvén elő, eltünteti a felhőket.
Akár holdtölte, akár újhold legyen is, ez mindig így van, csakhogy újhold körül ez a laikus előtt is sokszor feltűnően észrevehető jelenség. „A Hold hideget okoz”; ez is természetes folyománya az este beálló derülésnek. Minden derült éjszakát követőleg a napkelte előtti órákban sokkal erősebb lehűlés következik be, ami ismét bármilyen holdnegyed idejében így van télen is, nyáron is.
