A Hoover-terv kapcsán felfüggesztették Magyarország jóvátételi kötelezettségét is
A Hoover-féle ismeretes moratóriumterv végrehajtásának részleteit megállapitó szakértői bizottság augusztus hó 11-én tartotta záróülését. Sikerült teljes megegyezést elérni a Németország által teljesitendő fizetéseket érintő rendelkezésekre, továbbá az Angliának, Franciaországnak és Olaszországnak járó szövetséges háborus adósságok, valamint a Cseh-Szlovákiával Hágában kötött egyezmény alapján járó fizetések felfüggesztésének módozataira nézve.
Ugyancsak megegyeztek elvileg aziránt is, hogy a Magyarország által a párizsi 1930 április 28-i s Bulgária által a hágai 1930 január 21-i egyezmények alapján teljesitendő fizetéseket felfüggesszék.
E két országgal kötött egyezményekkel kapcsolatban módositásokra van szükség, mert e fizetések teljes felfüggesztése bizonyos szerződésekkel járó fizetések felfüggesztésére vezetne, amelyek a Hoover-javaslat szerint nem volnának érintendők. Ezért a bizottság elvileg megállapodott abban, hogy a párizsi egyezmény által felállitott alapoknak járó fizetések a Hoover-féle moratórium-év folyamán is teljesitendők. A Bulgária esetében szükséges módositásokra nézve a tárgyalások tovább folynak.
Lakatos Gyula országgyülési képviselő, a kérdés legalaposabb ismerője, a következőképpen magyarázta meg a londoni állásfoglalást:
– Magyarország jóvátételi kötelezettségeit a következő évekre nézve nem a párizsi egyezmény, hanem a korábbi genfi egyezmények irják elő. Mindezek ellenére, kétségtelennek látszik előttem, hogy a Hoover-féle egyévi moratórium Magyarország jóvátételi kötelezettségeire is vonatkozik. Ennek folytán az 1931. évre esedékes, körülbelül nyolcmillió aranykorona fizetésének kötelezettsége felfüggesztetik, illetve egy évre kitolódik.
– A párizsi egyezmény szabályozza azokat a fizetési kötelezettségeket is, amelyeket az utódállamok és egyes nagyhatalmak nem a magyar állammal szemben, de egyes magyar állampolgárokkal szemben vállaltak a békeszerződés szerint, egyes állampolgárokat illető igények rendezése fejében. Nézetem szerint ezekre a fizetésekre a Hoover-féle moratórium nem vonatkozik, minthogy azok nem állammal szemben, hanem egyes állampolgárokkal szemben vállalt kötelezettségek. Azt hiszem, igy értelmezendő a londoni bizottság határozata is, amely a moratórium hatálya alól kiveszi a párizsi egyezmény szerint egyes alapok javára teljesitendő fizetéseket. Nagyon méltánytalan is volna, ha az államok közötti moratórium egyes állampolgárok igényeinek csorbulására vezetne.
A Hoover-terv gyakorlati eredménye egyébként abban áll, hogy Németország julius elsején kezdődő tizenkét hónapon keresztül 1.593,676.260 márka fizetésétől szabadul, amely összeget 1933-tól kezdődőleg tiz egyenlő évi részletben három százalékos kamattal lesz köteles letörleszteni. A szünév alatt is fizetendők lesznek a Dawes- és Young-kölcsönök kamatai, valamint az Egyesült Államok polgárainak a Mixed Claims Commission döntései alapján járó kártéritési összegek, a belga márkaegyezség után járó részletek, együttvéve körülbelül kétszázmillió márka. A tárgyalások alapjául az 1931. julius 6-án kötött francia-amerikai megállapodások szolgáltak.
A Hoover-terv végrehajtásához csupán Jugoszlávia nem járult hozzá. Kijelentette, hogy csak abban az esetben adja meg hozzájárulását, ha az európai jegybankoktól nagyobb kölcsönt kap.