A budapesti hidak építésének sorrendje I.
Irta: Wittenbarth Győző okl. gépészmérnök
Budapest két fő részét, Pestet és Budát az igen nagy közlekedési akadályt képező Duna folyó választja ketté, így igen nagy fontossággal bír a két partot összekapcsoló hidak elhelyezése és azoknak méretei. Mivel a város üzleti negyede – cityje – a pesti részen a Nagykörúton belüli területen fog kialakulni, leginkább a budai lakótelepeken élő lakosság vándorol a hidakon keresztül a citybe. Azt mondhatjuk tehát, hogy a budai lakosság növekedésével egyenes arányban kell a Dunán átvezető hidakat megépíteni. Minthogy a jelenben éppen két új Dunahíd megépítése aktuális, sőt a Margit-híd kibővítését is tervezik, érdemes megvizsgálnunk, vajjon e híd elhelyezések és azoknak útszélességei kellő előrelátással állapíttattak-e meg.
Jelenleg négy közúti híd bonyolítja le a forgalmat, melyek összesen 14 kocsipálya szélességgel bírnak. Ezeken a jelenlegi 213.300 főnyi budai lakosság annyi forgalmat létesít, hogy a négy híd a csúcsforgalom idején csak nagynehezen tudja a jelentkező forgalmat úgy, ahogy lebonyolítani. Igaz azonban, hogy ekkor az Erzsébet-híd – Tabán kialakulatlansága és a Naphegyen átvezető út kiépítettlensége következtében – még nincs teljesen kihasználva. Hasonlóképpen a Margit-, a Széchenyi Lánchíd és a Ferenc József-hidak hídfőinek helyesebb kiképzésével még a rajtuk átvezethető csúcsforgalmat nagyobbítani lehet.
Ha ezt a bővülést egyharmad budai lakosság növekedéssel vesszük figyelembe, úgy a jelenlegi négy Dunahídon 280.000 főnyi budai lakos által létesített forgalmat lehetne – természetesen teljes kihasználás mellett – zsúfolt állapotban lebonyolítani. Eszerint a jelenlegi 14 kocsipályaszélességből egy kocsipályára 20.000 főnyi lakosság esik. Ezt azt adatot vehetjük a jövőbeli kiépültebb, kialakultabb városrészek közti fogalom lebonyolítására szükséges hidak számának és méreteiek megállapításánál alapul.
(Folytatjuk.)