A devizaforgalmat korlátozó rendelkezések többek közt tudvalevőleg ugy intézkednek, hogy a külföldre utazók legföljebb 250 pengő értékü devizát vásárolhatnak a magyarországi bankoknál. Ennek a rendelkezésnek az életbeléptetése óta feltünően megcsappant azoknak a száma, akik külföldre utaznak, elsősorban pedig azoké, akik külföldi fürdőhelyekre mennek nyaralni.
Hogy mennyi magyar pénz szivárog ki ilyen módon, arra világot vet a nemzetközi statisztikai kimutatás, amely szerint az elmult évben Magyarországból 40.000 utas kereste fel csak Olaszországot, 2450 Lengyelországot, 6300 Csehszlovákiát, és ugyanilyen arányban a többi külföldi államokat, ugyhogy hozzávetőleges becslés szerint az elmult évben mintegy 80.000 magyar utas ment külföldre üdülni, vagy szórakozni. Ez a tavalyi szám azonban már mintegy 25 százalékkal kisebb, mint az 1929. évi, amikor 100.000-nél több magyar fürdővendég kereste fel a külföldi országokat.
Illetékes helyről szerzett információnk szerint az idén a rossz gazdasági viszonyok ellenére sem csökkent olyan mértékben a külföldi nyaralók száma, mint az elmult évben, holott a külföldön nyaraló németek száma például épp az idén csappant meg feltünő mértékben. Jellemző, hogy a németországi kivételes pénzügyi rendelkezések kiadását követő napokon például Gassteinben külön vonatokat állitottak össze a hazaözönlő német fürdővendégek elszállitására és ugyanilyen tömegesen hagyták el a németek az elmult napokban Marienbadot és Karlsbadot,valamint a többi külföldi fürdőt is.
Ezzel szemben a magyarok részéről még most is erősen mutatkozik az a törekvés, hogy mindenáron megszerezzék a külföldi valutát, azért, hogy külföldi nyaralóhelyekre utazhassanak.
Ennek a mai sulyos gazdasági helyzetben mindenáron gátat kell vetni, mert hiszen a külföldre utazók mintegy 40-50 millió pengőt visznek ki évente az országból, holott erre semmi szükség nincs. Még a mai deviza-korlátozás sem elég szigoru intézkedés a külföldi kéjutazók számának hatósági csökkentésére.
Ha csak azt a személyenkénti 250 pengőt vesszük számitásba, amiért a külföldre utazók devizát vásárolhatnak, akkor is 80.000 utast számitva, husz millió pengő vándorol ilyen módon külföldre, nem is számitva azt a tekintélyes összeget, amit a külföldre utazók még magyar valutában visznek magukkal.
Azokat, akik fontos üzleti ügyben kénytelenek külföldre utazni, vagy akik orvosi igazolvánnyal tudják igazolni, hogy szükségük van valamely külföldi gyógyhely felkeresésére, feltétlenül megilleti az a jog, hogy külföldre kimenjenek, a többiek azonban, akik ma még abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy nyaralni mehetnek, elégedjenek meg a kitünő magyar fürdőhelyekkel és ne vigyék csupán szórakozás céljából ezekben a válságos időkben külföldre a pengőt.
Ha pedig a nyaralók egy része nem akarja belátni ennek az álláspontnak kötelező voltát, akkor hatósági intézkedésekkel kell megakadályozni a magyar valutának ilyen fölösleges külföldre özönlését.
