Az 1931-32. évi állami költségvetés

Wekerle Sándor pénzügyminiszter benyujtotta az 1931-32. évi állami költségvetést és hosszabb beszédet mondott.

A pénzügyminiszter beszéde

– A takarékossági törvényben – mondotta a miniszter – a Ház állást foglalt abban az irányban, hogy már a folyó évben bizonyos takarékossági rendszabályokat léptessünk életbe. A világgazdasági helyzet maga után vonta azt, hogy a hét fő mezőgazdasági terméknél körülbelül ötszázmillióra tehető az az összeg, amennyivel kevesebbet vett be a mezőgazdaságunk. Természetes, hogy ez az összeg hiányzik közgazdasági életünkből, ami arra kellett, hogy vezessen, hogy a vásárlóképessége csökkent ebben az országban mindenkinek. Természetes, hogy ez hatással volt az államháztartásra is és ez az államháztartási bevételek csökkenésében nyilvánul meg. Természetes tehát, hogy mindent el kell követnünk abban a tekintetben, hogy a mi államháztartási bevételeinkkel arányban hozzuk kiadásainkat, mert államháztartási egyensulyunkat minden eszközzel fenn kell tartanunk. 

– Az adóhátralék kereken mintegy 180 milliót tesz ki és ezekből a kinnlevőségekből erősebb eszközök alkalmazásával igen jelentékeny összeget be lehetne hajtani. A jelen helyzetben azonban nem kiván ilyenekkel élni. 

– A megtakaritási törvény 43 millió pengőt irt elő a folyó évre. Ezt eszközöltük is. Ezt azonban irányadónak kellett vennem a jövő évi költségvetés összeállitására is. És ezt el is értem, mert a belső megtakaritás a kiadás terén, 50.1 millió pengőt tett ki, amiből 24.4 millió a közigazgatásra és 25.7 millió az üzemekre esik. Ez az 50.1 milliós megtakaritás azonban nem nyilvánul meg teljes mértékben a költségvetésben, mert olyan kiadások is merültek fel, amelyek a közigazgatásnál 3.7 milliót tesznek ki. A népszámlálás körülbelül 0.7 millió költséggel jár, az Országos Társadalom Biztositó szanálása folytán törvénnyel vállalt költség 1.2 milliót tesz ki. A tisztviselői B-csoport megszüntetése 0.3 millió pengőt jelent. A nem állami tanszemélyzet járandóságának rendelkezésére egymillió pengőt állitottam be. Ezzel együtt 25.5 millió pengő a megtakaritás, minthogy azonban ebben 1.1 millió pengős beruházás is szerepel, marad 24.4 millió pengő. 


A költségvetés számadatai

– Az egész költségvetési kiadás tételei 1364.9, bevétel 1365.9, tehát egy millió pengő a költségvetési felesleg. A kiadások főcsoportjairól adott ezután tájékoztatást a pénzügyminiszter. A személyi járandóságok – a közigazgatási részről szólott most – 2.8 millió pengővel apadtak. A nyugellátás 3.7 millió pengővel növekedett, ugyancsak a különböző állami hozzájárulások 0.5 millió pengővel emelkedtek. A dologi és átmenti kiadások 18.3 millió pengővel apadtak, a beruházások 1.1 millió pengővel, az állami adósságok 0.6 millió pengővel apadtak, a békeszerződési terhek pedig 1.2 millió pengővel emelkedtek. 

– Ha százalékszerüen hasonlitom össze a személyi kiadások tételeit, ugy a mult évben a személyi kiadások 54.1 százalékát tették ki a költségvetésnek, ebben az évben pedig 55.3 százalékot fognak kitenni. 


– Igyekeztem bevételeinket – folytatta a pénzügyminiszter – a változott viszonyokhoz alkalmazni. A földadó és a házadó a tavalyi mértékben vétetett fel, a társulati adónál 1 millió plusz, a jövedelmi adóknál 4 millió minusz, a vagyonadónál 1 millió minusz állittatott be. De viszont beállitottam azt az uj adót, amelyet a fizetések és tantiémek után szednek, 20 millióval. Igy 15 millió plusz jelentkezett az egyenesadóknál. A forgalmi és fényüzési adónál 10.4 millió pengővel kisebb a bevételi előirányzat, a vagyonátruházási illeték 2.5 millióval magasabbra, a törvénykezési illetékeket 1 millióval magasabbra, a közigazgatási illetékeket szintén 1 millióval magasabbra irányoztam elő.

A fogyasztás adóknál és szeszadóknál nagy visszamaradás van a bevételekben, ugy hogy a jövő évre a szeszadónál 9.2 millió, a söradónál 2.4 millió, a cukoradónál 1.8 millió csökkenést irányoztak elő, az ásványolajadónál ellenben 1.3 millió többletet, ugy, hogy végeredményben a fogyasztási adóknál együttvéve 1.2 millióval kevesebb az előirányzat, mint a mult évi költségvetésben, 24 millióval kevesebb a vámjövedéki bevételek előirányzata, mert forgalmunk ténylegesen megcsappant. 

Változatlan maradt a mesterséges édesitőszerek, az osztálysorsjáték és sójövedék bevétele, a dohányjövedék bevételeit viszont négymillióval alacsonyabbra kellett előirányozni, mert a fogyasztás átmenetileg visszaesett. A fuvarozási illetéknél 1 millióval kevesebbet irányoztak elő, mig a tárcabevételeknél 16.9 millió pengő emelkedés mutatkozik, mert azokat a kamatokat és törlesztési összegeket, melyek az állam által korábban nyujtott hitelekből folytak be, az eddigi rendszertől eltérően, a költségvetésbe vonattak be.