|
Rövidek
Angol és amerikai cégek pénzelik az orosz emigrációt - vallják a hazaárulással vádolt orosz mérnökök Letartóztatása alkalmával közel 10.000 cári aranyrubelt találtak nála s ezt az összeget, valamint a megvesztegetésképen elfogadott összegeket arra akarta fölhasználni, hogy a cservonec értékét aláássa. Fedotow mérnök szerint az angol cégek a szovjetkormány által föladott rendelések után évenként több mint negyedmillió rubelt fizettek be az orosz emigránsok pénztárába.
A vasárnapi tárgyaláson Krilenko főállamtitkár ügyész fölolvasta a párisi emigráns oroszok kiáltványát, amelyben kijelentik, hogy a Ramsin-pör vádlottjait nem ismerik. A vádlottak nevében Ramsin kijelentette, hogy ő és vádlott társai továbbra is föntartják vallomásaikat. Valamennyi szónok azt hangoztatta, hogy ugy a horvát, mint az egész jugoszláv parasztság föltétlen hüséggel viseltetik Sándor király és a mai rendszer iránt.
Végül a parasztgyülés Karla Kovácsevics inditványára hüségesküt tett arra, hogy a király vezetésével valamennyi külső és belső ellenséggel szembeszállnak és megsemmisitik őket.
– Ha az Ender-kormány tartósan hatalmon akar maradni – mondotta Scitz – jelszava csak ez lehet: Béke és munka! Dr. Renner kifejtette: a párt az egyik kérdésben a Schober-blokk embereivel, a másikban a földmüvesszövetséggel, a harmadikban a keresztényszocialistákkal fog szavazni a többiek ellen.
Esetről-esetre lehet csak szövetségeket kötni. Olyan politikát kell csinálnunk, amelynek során megtörténhetik, hogy néha még a Heimat-blokk embereivel is egy fronton állunk. A polgári ellenzék vezérei izgalmas gyüléseken tiltakoztak a választók tizezreinek kisemmizése ellen és bejelentik, hogy a közigazgatási birósághoz fordulnak és bünvádi följelentéseket tesznek.
Bukarestben vasárnap megalakult a magyar párt
Gyárfás Elemér szenátor fölhivta a magyarok figyelmét azokra a kötelességekre, amelyek a népszámláláskor reájuk hárulnak. Minden magyarra szükség van! – mondta. A magyar párt bukaresti tagozatának elnökévé Viller József dr.-t választották meg, aki beszédében gerinces magatartást kért a magyarságtól. London, december 21 Ha nem sikerül az igazi békét szilárd alapokra fekteti, még mielőtt a legutolsó háboru emléke elhalványodnék, akkor inkább előbb, mint utóbb uj világkatasztrófa fogja a nyugati civilizációt elnyelni.
Az 1930. év általános aggodalom és kétségbeesés hangulatával végződik, sok országban nagy a nyomor és munkanélküliség és annak sulyos politikai következménye észlelhető. A mai válság azonban csak egy része a háboru rettenetes hagyatékának. Ellensége minden háborus megoldásnak, mert a mai viszonyok között háborura gondolni egyet jelent az őrültséggel. A magyar revizió pörujitás. A mainál jobb trianoni határ után vágyakozunk – mondja. – Romániát ugyszólván alig érintené a reviziós határkiigazítás, inkább Csehszlovákiától és Jugoszláviától vonna el nagyobb területeket. Mi csak azt a határvonalat akarjuk, amelyet az 1920-as négyesbizottság (Wilson, Orlando, Lloyd George és Clémenceau) is megvont volna, ha ismerte volna Magyarország földrajzát. Ha sikerülne igy a pert megnyernünk, ugy lojálisan elismerniök az uj államalakulatokat.
Ezt elérni Romániának életérdeke lenne, hogy ilyen engedmények árán szoros gazdasági, kulturális és politikai szövetségre lépjen legközelebbi szomszédjával, Magyarországgal. Ismételten hangsulyozom, hogy a magyar reviziós politika nem területi integritást akar, hanem erkölcsi integritást, és ha az annyira áhított béke érdekében a mai megcsonkított Magyarország tud áldozatokat hozni, ugy a csekély áldozattól nem szabad visszariadniok a győztest államoknak sem. |