A hó pelyhekben hull a földre. A fagypont alatti hőmérsékleten a légköri pára nem vízgőzzé sűrűsödik, hanem jégszemecskékké. A jégszemecskéknek a napfényben való csillogása és a fénytörés jelensége a szemecskék kristályos szerkezetét már jó előre elárulja.
A hó képződésekor a levegő páratartalma tehát menten szilárd halmazállapotba megy át, de az átalakulásnak ezt a módját csak igen szélsőséges hideg esetében lehet megfigyelni. A fagyponthoz közel levő hidegben, vagy pedig a fagypont feletti hőmérséklet esetén, amikor a levegőnek nagyobb páratartalma van, a parányira kikristályosodott jégszemecskék egymáshoz tapadnak nagyobb, roppant könnyű és finom növésű jégtűkké kristályosodnak össze: ezek a hópelyhek.
Ha hőmérséklet közel jár a fagyponthoz, a hószemecskéken apró vízszemecskéket is lehet látni. A pelyhek első pillantásra semmiféle szabályosságot sem árulnak el, de ha figyelmesebben nézzük őket, mindig fel lehet rajtuk találni a hókristályok kisebb-nagyobb töredékeit.
A hópelyheknek a mi éghajlatunk alatt van az igazi hazája, -23-25 C°-tól alábbi hőmérsékleten a hópelyhek már teljesen ismeretlenek, itt a hó csak kis kristályok alakjában ér a földre. Minthogy nálunk a fagypont körüli hőmérséklettel a leggyakoribb a hóesés, általános hit, hogy nagyobb hidegekben hó nem keletkezik és mindig az idő ellágyulásakor várják a havazás megindulását.
Igaz ugyan, hogy az idő enyhébbre fordulása és a havazás között van bizonyos összefüggés, de ez nem jelenti azt, hogy a havazásnak egyébként megfelelő légkori állapotok között, nagy hidegben is ne havazhatna. A megfigyelések is azt tanusítják, hogy a levegőnek -40 és +10 C°-os hőmérsékleti állapotában bármikor havazhatik.
Ezzel egyidőben azonban feltesszük azt is, hogy az alsó levegőrétegek szélsőségesen hideg állapota idejében a magasabb levegőrétegek melegebbek, s így párateltebbek, míg az alsó levegőrétegeknek a fagypont feletti hőmérsékletekor a felső levegőrétegek olyan hidegek, hogy azokban a hóképződés végbemehet. A keletszibériai meteorológiai állomások számtalan esetben jegyeztek fel havazást -40 C°, sőt ennél nagyobb hidegek idejében is.
A nagyobb hidegekben a lehullott hó azonban porszerű, ún. porhó.
