Rövidek

Török-perzsa katonai együttműködőn a kurdok ellen

Londonból jelentik: Tevfik Rüsdi bég török külügyminiszter megtáviratozta a teheráni török ügyvivőnek a Perzsia részére küldendő török válaszjegyzék szövegét. A válaszjegyzék - a Reuter-iroda isztambuli távirati szerint - ujból a leghatározottabban hangoztatja a török-perzsa katonai együttműködés szükségét a kurdok elleni hadműveletben és kölcsönös határkiigazítást hirdet. A jegyzék az Ararat-hegy körüli perzsa területért a déli határterületen nagy török területet ajánl föl cserébe. Végül megállapítja a jegyzék, hogy az Ararat körül harcoló török hadosztály hadmüveletei a jogos ö védelem körébe tartoznak. Hüszrev bég, az uj teheráni török követ holnap utazik Isztambulból Teheránba.

Mindenki retteg a háborutól!

A Népszövetség szeptemberi ülésszakának jelentőségéről megkérdeztük Pekár Gyulát, a külügyi bizottság elnökét, aki a következőket mondta:
- Tiz év óta nem volt olyan nyugtalan a világ, mint most. A Kellog-paktummal guzsbakötötték a háborut, kimondották, hogy többé nem legitim eszköze a nemzetközi konfliktusok elintézésnek: a háboru törvényen kívül van helyezve. És mégis mindenki retteg a háborutól! Annyi bizonyos, hogy a győztesek régi frontja megbomlott, sem az angolok a franciákkal, sem az olaszok a franciákkal nincsenek olyan viszonyban, mint voltak, Németország viszont talpraállt. Az előbbi negativumokkal szemben ez a pozitivum adja meg a helyzet nyugtalanságának titkát. Történetfilozófiailag azt lehetne mondani éppen a Kellog-paktummal szemben, hogy a rossz békék mindig a háboru csiráját hordják magukban. Mindezek a kérdések részletesen szóbakerülnek a Népszövetség szeptemberi ülésszakán.

Briand elnökjelölt
Páris, augusztus 10.
A francia politikai szélcsend és a parlamenti szünet ellenére az utóbbi időben erős hangulat érezhető Briand köztársasági elnökjelöltsége érdekében.

Doumergue elnök szeptennátusa a jövő évben tudvalevően lejár és az elnök kijelentette, hogy semmiesetre sem vállalja mandátumának megujítását. Érdekes, hogy Briand jelöltségének legerősebb protezsálói jobboldali ellenfelei, akik ezzel a fölfelébuktatással akarnák meghiusitani Briand hatalmas pacifista müvét.

Katonai merénylet Sztalin ellen
Páris, augusztus 10.
A francia lapok moszkvai jelentései szerint Sztalin ellen ujból merényletet akartak elkövetni.
A merényletterv leleplezésével kapcsolatban a 18. tüzérezred csaknem valamennyi tisztjét letartóztatták. Ukrajna metropolitáját Cimien püspököt a GPU emberei Moszkvába hurcolták és börtönbe vetették. Azt hiszik, hogy a metropolita bebörtönzése is a merényletterv leleplezésével függ össze.

Hiba a kréta körül
Már megint hiba van a kréta körül. Ezuttal ama kréta körül, amellyel a fővárosi törvényhatósági választók névjegyzékét összeállították. Ugy halljuk, hogy hétfőn reggelre, amire a határidő lejár, közel nyolcezerre emelkedik a panaszok száma. Ennyi adófizető polgár sérelmezi, hogy kihagyták a választók listájából. Ez a szám persze csak Budapestre vonatkozik, ahol pedig titkos választójog mellet erős ellenőrzés van. Elgondolhatjuk, mi lehet vidéken! Sajnos, a magyar társadalom, amelyből kiégették a polgári szabadságnak még az ösztöneit is, vállvonogatással tér a választási visszaélések fölött napirendre.

Naiv embernek tünik föl, aki ma ezeken a jelenségeken fölháborodik. Lassan kimegy a divatból, hogy a népképviseletnek fundamentuma a szabad és tiszta választás, hogy a terrornak, a megkisértésnek, a pressziónak és a vesztegetésnek bármely fajtája a parlamentizmus csődjéhez vezet. A politikai korrupció nem eresztette olyan mélyen gyökereit a magyar földbe, hogy azokat ki ne irthatnók. A választásokról szóló törvény épp oly köztörvény, mint a többi. E törvény szakaszai ellen véteni éppen olyan büntetendő cselekmény, mint minden más törvény megsértése. Egy civilizált állam sem vállalhatja, hogy legyenek törvényei, amelyeket meg lehet sérteni ugy, hogy a törvénysértők még jutalmat, előléptetést is remélhetnek. A törvénnyel visszaélőket tehát büntetni kell.

Aki csal, lop, gyilkol: tömlöcbe kerül. Miért? Mert megsérti a törvényt, a társadalmi rendet, a jogbiztonságot. Miért nem büntetik ugyanigy azokat, akik földulják a polgári szabadságot, kisemmizik a polgárt jogaiból és meghamisitják a polgárság szabad véleménynyilvánítását?

 Zichy János gróf interpellál a Ház első ülésén az Ottó – permanencia ügyében

A Szent István-napi közismert rendőrségi és katonai rendszabályok ügyében a legitimisták vezérkara vasárnap értekezletet tartott. A legitimista vezérek ugy döntöttek, hogy a képviselőháznak szünet utáni első ülésén gróf Zichy János interpellálja meg az összkormányt és egyuttal be fogja jelenteni, hogy eszük ágában sincs Ottót puccsszerüen az országba hozni, mert a király csak a törvényhozás hozzájárulásával koronázható meg. A legitimista tanács álláspontja az, hogy a királykérdés elvi részét ők tisztázva látják, éppen ezért szó sem lehet arról, hogy a közjogi helyzettel szembehelyezkedve, térjen vissza Magyarországra.