120 kilowattos rádió adó-állomást és két relais-állomást épittet a posta

Munkatársunk előtt Kol Ferenc h. államtitkár, a magyar királyi postavezérigazgatóság táviró és távbeszélő főosztályának vezetője ismertette a rádió Magyarországot érintő aktuális kérdéseit: 
– Lakihegyen – mondta Kol h. államtitkár – mint ismeretes, ezidőszerint egy huszkilowattos állomás müködik. Az általános vélemény szakkörökben az, hogy Európában ennél jobb és kitünőbb állomás nem dolgozik.

Ezt főként fekvése magyarázza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Budapestet minden külföldi állomás jól tudja venni, sőt Kisázsia és Egyiptom is tisztán hallja. Ez pedig más európai állomásról aligha mondható el. 

– A közelmultban nemzetközi rádiókongresszus volt Budapesten. A résztvevők egyöntetüen ugy nyilatkoztak, hogy a magyar rádió minden tekintetben elsőrangu. De ez nemcsak a szakemberek véleménye. Hivatkozom arra, hogy nemrégiben az egyik nagy külföldi lap leszavaztatta az európai előfizetőket és az eredmény szerint a budapesti állomás foglalja el a rangsorban a harmadik helyet. 

– Az eddigi siker természetesen nem tesz minket elbizakodottá és az a törekvésünk, hogy minél tökéletesebb formák között tudjuk közönségünket kiszolgálni, mind idehaza, mind a külföldön. Ehhez a technikai törekvéshez járul hozzá a magyar rádió müsorának állandó javitása is. 

– A technikai előhaladást és a jobb kiszolgálást célozza az uj, 120 kilowattos nagy adóállomás tervének megvalósitása. Erre vonatkozóan már alapos tanulmányt folytatunk külföldön. Ezzel a tanulmányozással el akarjuk érni, hogy kikerüljük azokat a hibákat, amelyek a nagy európai adóállomásoknál előfordulnak.

A tervek kidolgozásánál figyelembe vettük azokat az eredményeket is, amelyeket külföldön elértek. Prágában és Varsóban ugyancsak 120 kilowattos állomást épitenek, ennek ellenére azonban a magyar nagy adóállomás fontosabb szerepet fog betölteni Európában, mert sulyt helyezünk arra, hogy a legmegfelelőbb helyen állitsuk fel. A megvalósitást ma egyedül az anyagi nehézségek hátráltatják, de igy is remélni lehet, hogy rövidesen végrehajtjuk a kész terveket. 

– A nagy adóállomással egyidőben két relais-állomást épitünk, amelyek a vidéken a közvetitő szerepét fogják teljesiteni. A 120 kilowattos állomás mellett a lakihegyi husz kilowattos állomás is megmarad, mint ahogy ma is megvan a háromkilowattos régi csepeli adóállomás. Az uj rádióállomás megépitése esetén a lakihegyi állomást csak akkor helyezzük üzembe, ha a nagy adóállomásnak valami baja történik. A 120 kilowattos állomás végső helyét még nem jelöltük ki. 


– Abban a törekvésben, hogy a különböző államok mindig nagyobb és nagyobb állomásokat állitanak fel, a nemzetek versengése nyilvánul meg. Müszakilag semmi akadálya sincs annak, hogy még a 120 kilowattos állomásnál is nagyobb erősségü leadót épitsünk, de természetesen a mértéktelen fokozásnak nincs korlátlan haszna. Egy államnak sem lehet a nemzetközi jog mai állása szerint megtiltani a kilowatt-szám emelését. Legfeljebb csak uj nemzetközi megállapodással, közös megegyezéssel lehetne gátat vetni a versengésnek. 

– Magyarországon ma háromszázezer rádióelőfizető van. A legmesszebbmenő előzékenységgel igyekszünk mindenkit kiszolgálni. Ezt a célt főként az alacsony előfizetési dijjal érjük el. A két pengő negyven fillér havi dijból egy napra körülbelül nyolc fillér jut. A németeknél két márka az előfizetés. Az osztrákok most szabályozták a tarifát. Kategóriákat állitottak fel és ennek megfelelően sokféle dijat. Ezzel azonban szerintem tullőttek a célon, mert megnövekedtek az adminisztrációs költségek is.

Ezután a rádióipar helyzetére terelődött a szó.
– A magyar rádióipar igen magas szinvonalon áll, – állapitotta meg Kol államtitkár. – Müszaki szempontból a magyar gyárak a külföldi gyárakkal egyenértékü árut állitanak elő. Öt-hat év alatt, a rádió népszerüsödése alatt teljesen uj iparág fejlődött ki, amely sok nagy gyárnak és jó pár ezer kisiparosnak ad munkát és megélhetést. A rádiónak tehát kulturális értékén és hasznán kivül, nemzetgazdasági előnye is van. 

– A külföldi konkurrencia azonban – sajnos, - a magyar rádióipart is erősen nyomja. A Standard-gyár legutóbb dobta piacra uj rádiókészülékét, amely a Telefongyár hasonló produktumaival együtt a legkitünőbb külföldi gyártmányokkal versenyzik. 

– Mindenesetre a Magyar Hétnek a rádióipar terén is érvényesülnie kellene és ha az előfizetők magyar árut vásárolnának, egészen biztos, hogy nem csalódnának annak kielégitő jóságában. 

– Az uj adóállomásnál arra fogunk törekedni, hogy ott a magyar ipart foglalkoztassuk. Természetesen az adóállomáshoz szükséges nagy lámpákat külföldről kell behozatnunk, mert az nem tömegcikk s igy a magyar iparnak nem érdemes azok előállitásával foglalkozni. Rövidesen kiirjuk a versenytárgyalást a nagy adóállomás terve alapján.

A versenytárgyaláson külföldi cégek is részt vesznek, de reméljük, – fejezte be nyilatkozatát Kol államtitkár, – hogy a magyar ipar ajánlatait előnyben fogjuk tudni részesiteni a külföldi cégekkel szemben.