A magyar közgazdasági élet elszomoritó adattömege közt olykor akad egy-egy örvendetes is, mint amilyen ezuttal külkereskedelmi statisztikánknak a junius havi gyümölcskivitelre vonatkozó azon adata, amelyből megtudjuk, hogy friss gyümölcsexportunk a tavalyi juniushoz képest több mint egymillió pengővel másfélmillió pengő fölé emelkedett.
Még mindnyájunk élénk emlékezetében van, hogy a tavalyi őszön a berlini és drezdai rendőrség vagonszámra foglalta le és hajigáltatta a szemétbe a magyar szilvát, csak azért, mert az ujságpapirba csomagolt gyümölcs héján a legujabb események töredékeit egészen jól el lehetett olvasni.
Akkor erős mozgalom indult meg a magyar gyümölcskivitel fejlesztése érdekében, mert mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy mialatt a gabona-, zsir-, és borkivitel terén sulyos értékesitési dekonjunkturával állunk szemben, a magyar gyümölcskivitellel kitünő eredményeket tudnánk elérni, ha a helyes válogatás, a jó csomagolás és célirányos szállitás kivánalmainak megfelelnénk.
Ezt a tavaly még szinte leküzdhetetlennek látszó hatalmas munkát a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet egy év alatt végezte el. Most, amikor őszi gyümölcseink, főleg szőlőkivitelünk szezonjának kezdetén állunk, tudósitónknak alkalma volt a Mezőgazdasági Kiviteli Intézet munkásságáról, amelyet a nagyközönség alig ismer, érdekes összefoglaló tájékoztatást szerezni.
A Kiviteli Intézet a magyar gyümölcs minőségének följavitására mindenekelőtt a kertészeti tanintézetben kiképzett gazdákat küldött a legfontosabb termelőhelyekre, akik Kecskeméten, Nagykőrösön, Jánoshalmán, Kelébián, Kiskunhalason, Szegeden és Gyöngyösön állandóan tanitották a gyümölcstermelő gazdákat a szakszerü szedésre, kezelésre és csomagolásra, a kereskedőket pedig arra, hogy egyöntetü, egészséges gyümölcsöt szállitsanak.
Állandóan fölügyeltek a helyes csomagolásra és nem egy estben már itthon elkobozták azokat a szállitmányokat, amelyeket ujságpapirosba csomagoltak. Ma már meg lehet állapitani, hogy egyetlenegy exporthelyről sem jönnek a csomagolás ellen panaszok. Tudvalevő, hogy a földmüvelésügyi miniszterium 2 millió pengőt adott exporthitel cimén a gazdáknak, amelyből egymillió ötszázezer pengőt a Moktár, ötszázezer pengőt pedig a Mezőgazdasági Hitelintézet utján osztott szét a termelők között.
A folyó év folyamán ezt az exporthitelt egymillió pengővel fölemelték s a bankok hat hónapra 6%-os utólagos kamat mellett folyósitják, de csak olyanoknak,akiknek igényjogosultságát a budapesti kamara megállapitja. E hitel fejében az exportintézet állandóan ellenőrizte a kereskedők tevékenységét és ezzel érte el azt a lendületet, amely gyümölcsexportunk terén a fönt idézett számból tünik ki és amelynek eredménye már a tavalyi év végén is szembetünő volt, amikor az alma, körte és dinnye kivitelét a duplájára, a görögdinnyéét és szőlőét pedig több mint háromszorosára sikerült emelni s ha a jelek nem csalnak, az idén már sokkal nagyobb arányokban fogják fokozni.
Ujabban sikerült az eddigi ezerötszáz tonna szőlőkontingenst négyezer tonnára fölemelni s ezidőszerint erős munka folyik, hogy a szőlőkivitel érdekében minden szükséges intézkedés megtörténjék.
Minthogy a szőlőszállitási költségek magassága folytán a külföldi versenyben nem tudtunk kellőképen megállani és mert ujabban különösen Anglia részéről érdeklődés mutatkozik a magyar szőlő iránt, amit a gyönge francia szőlőtermésnek kell tulajdonitani, a kormány a Kiviteli Intézet és az érdekeltségek szorgalmazására megfelelő módon siet a szőlőtermelők támogatására s amint értesülünk, a közelebbi vámkülföldekre szóló küldeményeknél három, a többieknél pedig négy pengőt térit vissza a fuvarból.
Ennyiből áll az a kedvezmény, amelyet némelyek tudatlanul szőlőbolétának neveztek el, ami ha a jugoszláv százdináros borkiviteli prémiummal szemben nem jelent is sokat, mégis segitségére lesz a magyar szőlő exportjának. A szőlőkivitel érdekében szükséges rendelkezések, hir szerint, e hó folyamán fognak megjelenni.
