Munka vagy kartel II.

1. A fontosabb közszükségleti cikkeket gyártó iparok legalább 4 csoportba osztassanak: I. olyan iparok, amelyek minden nyersanyagukat belföldön beszerezhetik. II. olyan iparok, amelyek nyersanyag szükségletük egyharmadát (értékben) kénytelenek külföldön beszerezni. III. olyan iparok, amelyek kétharmadát és végül IV. olyanok, amelyek háromharmadát szerzik be szükséges nyersanyagaiknak külföldön.

2. Ezen iparokra vonatkozó áru a b. termelési hely, eladási ár adatai évenkint kétszer szereztessenek be Ausztria, Csehország és Németországból. Ezen árakból átlag egységár számíttassék ki, melyek a hazai árak összehasonlítására szolgálnak.

3. A magyar ipar termelése annak nemzeti jelentőségére tekintettel a 2. pont szerint megállapított áruk és anyagok a b. termelési hely irányegység-árainál a b. termelési helyen magasabbak lehetnek: az I. iparcsoportban 15%-kal, a II. iparcsoportban 25%-kal, a III. iparcsoportban 35%-kal, a IV. iparcsoportban 45%-kal.

4. A termelési költség csökkentése érdekében, anyagok beszerzése stb. céljából létrejött és alakítandó új kartelek, vagy egyesülések létesítését a kereskedelmi minisztérium szállítási és vámengedményekkel mozdítson elő. A termelt árúk és anyagok eladási árának kartelszerű megállapítása, vagy a szabad versenynek bármily módon való kizárása szigorúan tilos.

5. Az áruk és anyagok eladási árainak kartelirozását szolgáló szerződések és más megállapodások érvénnyel nem bírnak és törvényes jogvédelmet nem nyerhetnek. Az ilyen áruk és anyagok a közszállításokból kizárandók. Ha az érdekeltség felszólításra nem szünteti meg az eladási kartelt, úgy a pénzügyminiszter másodsorban bírságképpen az áru társulati vagy kereseti adójának annyiszor 10%-ával sujtja, ahány százalékkal a 2-3 p.-ban körülírt irányárat a kartelirozott ár túlhaladja.

Ez a bírság eredménytelenség esetén minden 100 napban újra kiróható. Ilyen esetben először a kereskedelmi miniszter az érdekeltség által esetleg élvezett szállítási, vám- vagy más kedvezményt feltétlenül megvonja. Harmadsorban, ha az a közérdeket nem sérti, az iparengedély is megvonható legyen. És végül korlátozott időre, ha a közérdek parancsolja, a vám is felfüggeszthető legyen.

6. A 2. pontban írt adatokat a külföldi kereskedelmi konzuljaink szerzik be. Amit a magyar kereskedelmi és iparkamarák hivatalai dolgoznak fel és felelősségük mellett mint jelentést terjesztik fel a kereskedelmi miniszternek. A kereskedelmi miniszter igazolásra szólítja fel az irányárat áthágó érdekeltséget, akiknek joguk van szóbeli és írásbeli adataikat előterjeszteni, amelyek mérlegelésével hozza meg a kereskedelmi miniszter döntését.


Nincs szükség arra, hogy a kartelvállalatok üzletvitelét vizsgálgassa a hatóság, mert az árt a vállalatnak, másrészt többszáz vállalat üzletvitelének alapos megvizsgálása nagyon drága és célravezető sem volna, mivel a vállalatok nagy rezsijét a mamutfizetésű szinekura állások idézik elő, amelyekre a köznek semmi szüksége nincs, tehát nem is bocsájtkozhat annak a vizsgálatába, hogy mely vállalat mekkora rezsiköltséget visel.

Javaslatom gyakorlati életből vett reális alapokra van felépítve, figyelemmel a magyar ipar nagy fontosságára és megvédelmezésére, de ez a védelem nem lehet a kartelek jelszava a fogyasztóknak a jogos határon túlmenő kihasználására.

Meg kell ezt a törvényt alkotni minél hamarább, meg kell teremteni a munka megindulásának lehetőségeit, amíg nem késő. A mai állapot mellett a közmunkák megindítása nem sokat segít és nem oldja meg a munkanélküliséget, mert a köz által a közgazdaság vérkeringésébe indított összegek rövidesen a kartelek csatornáiba jutnak és a mamutfizetésű szinekura jövedelmek elnyelik azt.

Sajnálatos, hogy a polgári rendet ilyen eszközökkel kell megvédeni elvakult kapzsi emberekkel szemben, akik olyan súlyos megrázkódtatásokat mozdítanak elő, amelyek ha bekövetkeznének, őket is megsemmisítené.