A repülőgép-közlekedés polgári alkalmazásánál már az első forgalmi kisérletektől kezdve, a postai küldemények szállitása állott előtérben. A világháboruelőtti légiforgalmi próbálkozások alkalmával, az akkori kezdetleges repülőgépek kétes biztonsága miatt is, tulnyomórészben csak légi postát szállitottak.
Ezek a rendszertelen, kisérletező alkalmi vállalkozások a háboru kezdetével általában megszüntek. Nálunk azonban még a világháboru folyamán is a katonai hatóságok rendeztek be és hosszabb-rövidebb ideig tartottak fenn kisérleti járatokat, igy az 1918. évi budapest–wieni járatot is, amely kizárólag a postaforgalom szolgálatában állott.
A rendszeres polgári forgalom első állandó vonalán, az 1918 május óta üzemben álló Newyork–Washington-vonalon is 1924-ig éveken át kizárólag postát továbbitottak évről évre fokozódó mértékben, más-más tarifális rendszer kipróbálásával. (1918-ban 4.7 millió, 1923-ban 65.3 millió darab küldeményt.)
A világháboru után Európában megnyilt légi közlekedési vonalakon, főleg az első években viszont az utasszállitásra helyeztek sulyt, a postát pedig, egy-két kivétellel, általában elhanyagolták. A későbbi évek folyamán ismét helyreállott a postai szállitás egyensulya. Bizonyitja ezt Németország postaforgalmi statisztikája is, amely az első tiz esztendőben a következőképpen alakult:
1919-ben nem szállitottak postát,
1920-ban 6.4 tonnát,
1921-ben semmit,
1922-ben 32 tonnát,
1923-ban 5 tonnát,
1924-ben 22 tonnát,
1925-ben 287 tonnát,
1926-ban 550.8 tonnát,
1927-ben
és 1928-ban 1177.3 tonnát szállitottak.
Az adatokból látható, hogy a postaforgalom csak az utolsó négy esztendőben lendült fel erőteljesebben.
Franciaországban a vállalatok nagy része főleg utas- és áruszállitással foglalkozik. Egyedül a Comp. Générale Aeropostale fejlesztett ki jelentősebb postaforgalmat az anyaország és az afrikai gyarmatok között. Forgalma évről évre nő, igy 1918–20-ban 191.000 darab, 1927–28-ban már 17.3 millió darab levelet szállitott.
A legutóbbi időkig a postaforgalom tulnyomórészt nemzeti jellegü volt és az államtest területét alig lépte át. 1928 óta ezen a téren is fejlődés mutatkozik. Az emlitett Co. Générale Aeropostale-nak 1929-ben megnyitott franciaország–délamerikai vonala már a nemzetközi viszonylatok szolgálatában áll. Nemzetközi jellegü a london–ausztráliai vonal is, mely egyelőre csak az indiai Karachiig épült ki. Ide sorolható a Hollandia–Batávia összeköttetés is, amely Magyarországon vonul át.
Ezzel a légiforgalom eljutott igazi hivatásának első szakaszához, a nagy távolságokat, világrészeket összekapcsoló közlekedés kezdetéhez. Mert a repülőgép forgalmi tulajdonságai a legelőnyösebben 500 km-en tul, a közép- és nagy távolságokon bontakoznak ki. Céltudatos, komoly munka folyik világszerte az éjjeli repülés és a távolsági nagytipusu repülőgépek kifejlesztésén.
Előrelátható, hogy abba a versenybe, amely a nagy távolsági forgalomban a távirat és a rádiogram között megindult, a képátvitelt is beleértve, rövidesen beleszól a repülőgép is, amely az expresszposta nagy részén kivül, főleg a sürgős jellegü, hiteles értesitések és az értékküldemények szállitását egészen a maga részére fogja lefoglalni.
