- Majd megröntgenezzük!- mondta a fogorvos. - Csak a biztonság kedvéért!
- De doktor úr, Röntgen 1923 februárjában meghalt!
- Ennyire érdeklik a Röntgen-sugarak?
- Muszáj! Röntgen zseniális volt!
- Pedig, ha tudná, milyen veszélyesek azok a sugarak!
- Akkor miért röntgenez meg? Rám nem veszélyesek?
- Nem tudok jobbat! Felvenné ezt az ólomkötényt?
- Igen, ő ezért Nobel-díjat kapott 1901-ben! Fantasztikus!
Az általa fölfedezett Röntgen-sugarakat 1896. januárius 23-án mutatta be Würzburgban az ottani Fizikai-Orvosi Társulat ülésén.
A tudomány szellemessége volt Röntgen tanár fölfedezésével szemben, mikor az általa fölfedezett hatalmas erejű átvilágító sugarakat az ismeretlenséget jelentő X betűvel jelölte meg. Az X-sugár voltaképpen nem egyéb, mint olyan fényerejű sugár, amely nem áll meg az eléje tett akadálynál, hanem áthatol a földi anyagok legtöbbjén.
Röntgen tanár érdeme, hogy megtalálta azt a fényforrást, amelynek utjában sem a fa, sem az emberi test, sem más ilyen anyag nem képes akadályul megállani, s az ő fénysugarai áthatolnak, hogy megvilágítsák az akadály mögötti dolgokat is. Ő légritkított üvegcsövekben elektromos kisüléseket idézett elő, azzal érte el, hogy a sugarak, anélkül, hogy láthatók lettek volna a sötét helyiségben, a szilárd testek mögött teljes árnyképpel jelentek meg, s ezeket az árnyképeket le is fényképezte.
A Röntgen-fotográfia az X-sugár azon tulajdonságán alapszik, hogy a sugár a fényérzékeny lemezt ugyanazon a módon árnyékolja be az előtte áll test körvonalaival, mint akár a napfény. A különbség mégis az, hogy míg a napfény tényleg csak a felületen és a körvonalakon lévő pontokat és vonalakat vetíti a lemezre, a Röntgen-sugár a testet belül, a csontokat, a hús- és zsír szöveteket, ezek rostjait, az izomszálakat, szóval a test egész belsejét rárajzolja a fényérzékeny lemezre. Az emberi testnek Röntgen-sugárral való átvilágítása alkalmával a csontváz árnyképét kapjuk.
Alig tíz éve, hogy a világot bámulatba ejtette Röntgen a csontváz fotográfiájával s most a berlini nemzetközi Röntgen-kongressuson sok olyan képet láthattunk, melyek a test belső nemesebb szerveinek működéséről adnak felvilágosítást s sok véleményt, melyeket eddig helyeseknek tartottak, megdöntenek.
1905. Néhány esztendővel ezelőtt a nagyhírű tudósok közé egy újabb nevet kell iktatnunk, Lénárd Fülöpét. Egy ideig csak a tudósok emlegették tisztelettel világszerte. Ő fedezte fel a katód -sugarakat. Felfedezése eseményszámba ment a fizikában. De csakhamar a nagy közönség is kezdte emlegetni a Lénárd nevet. Röntgen az ő felfedezése alapján jutott el a nevéről elnevezett sugarak ismeretére s a Röntgen-sugarakról szóló tan a nagyközönség körébe is eljutott.
Most Lénárd Fülöp megkapta a Nobel által alapított fizikai nagydíjat is. A legnagyobb elismerést, mely tudós embert érhet. E díj odaítélésével a világ összes tudósai hajtják meg zászlajukat a magyar előtt, elsőnek jelölvén meg őt a legelsők között.
Így kapta meg az egyik díjat a mi tudós hazánkfia, Lénárd Fülöp dr. az X-sugarak fölfedezéséért. A Röntgen-sugaraknak ugyanis Lénárd a voltaképpeni fölfedezője, s Röntgen csak gyakorlatilag alkalmazta azokat.
E nagyszerű tudományos felfedezés tulajdonképpen egy magyar tudósnak, a pozsonyi születésű Lénárd Fülöpnek köszönheti a megvalósulását, mert az ő előzetes felfedezései és kísérletei révén jött rá Röntgen tanár a róla elnevezett elektromos sugarak gyakorlati alkalmazására.
Lénárd Fülöp az első magyar Nobel-díjas!
