Németek, angolok, franciák, olaszok, amerikaiak építik egymásután hatalmasabbnál hatalmasabb gépmadaraikat. Három motorral. Hattal. Tizenkettővel. Éttermekkel, konyhákkal, folyosókkal, a kabinok tömegével, az utasszállítás minden kényelmi eszközével.
Nemes versengés folyik a repülés biztonságának növelésére, annak a kérdésnek a gyakorlati eldöntésére, hogy az óriási repülőgépé, vagy pedig a Zeppelin-rendszerű, óriási léghajóké-e a jövő? Nemzetek versengenek a dicsőségért, hogy melyiknek az aviatikája és technikai tudása teremti meg a legtökéletesebb gépmadarat, amely a legtöbb utast, a legtöbb szállítmányt tudja a legnagyobb biztonságban, de a lehető legrövidebb idő alatt a rendeltetési helyükre vinni….
És a nemes versengésbe egyszerre csak belerobban Amerika szenzációja! Az új találmány, amely talán egész új fejlődési irányt ad az egész aviatikának. A szenzáció: repülőgép, amely pilóta nélkül repül! Amelynek útja és biztonsága nem függ a pilóta idegállapotától, amely az éj sötétségén, ködön és felhőkőn keresztül teljesen gépszerű biztonsággal és határozottságai jut el céljához.
Az új csodagépet Fordék építették. Hárommotoros, hatalmas utasszállító gép ez, amelyre fölszerelték a gép-pilótát, az újonnan szerkesztett giroszkóp (pörgettyű rendszerű) stabilizátort, amely teljes pontossággal irányítja a repülőgép útját, egyenletes menetét és a felszállástól a leszállás pillanatáig teljesen feleslegessé teszi a pilóta működését.
A szenzációs gépet ki is próbálták már. Még pedig teljes sikerrel. A daytoni Wright-repülőtérről Washingtonba repült csodagép, amely a 300 mérföldes utat ködön, felhőn, viharon keresztül percnyi pontossággal tette meg - pilóta nélkül. A gép-pilóta bevált. Az új rendszer jelentősége és jövője az aviatika szempontjából ma még kiszámíthatatlan.