... a kormány félhivatalosa elmereng rajtuk és azt kérdezi, vajjon ahol egy szobáért ma annyit fizetnek, mint békében háromért és a háziur mégsem tudja kipréselni a 14-16%-os kölcsönt, vajjon kinek a begyében van a haszon? Kiében, ha a középosztálybeliek tulnyomó többsége háromszáz pengőn aluli fizetésből él? Kiében, ha egyetemet végzett ifjakat havi 120 pengőért foglalkoztatnak?

Ha a szegény ember kötvényeit elvitte a háboru, részvényét a tőzsdekrach és jövedelmét a drágaság? Kinek a begyében van hát a haszon, feszegeti tovább s aztán megfelel rá: „azoknak az országoknak a begyében, ahol az ifjut az érvényesülés tárt kapui várják, ahol az uj otthonok a megtakaritott vagyonból keletkeznek, nem pedig a tőke vámpiralakulataiként s ahol a pénzfölöslegek nagy medencékbe gyülnek”.

Hát itt, ezekben az országokban van a haszon.
Ezekben már „hegyes a begy”... E képletes beszéd, bár igen magyaros, magyar nyelvre leforditva azt jelenti, hogy a budapesti cifra nyomoruságnak egyesegyedül a tőke vámpiralakulatai és a beste külföld az oka.

Jól értsük meg, a kép, amelyet a félhivatalos fest, nagyon találó, csak éppen az okok föltárásában van eltérés köztünk. Mert, ha a találós kérdésre, hogy hol van hát a haszon, meg akarunk felelni, akkor többek közt például azt a furcsaságot sem szabad merengés közben feledni, hogy egy budapesti öttagu munkáscsalád heti 73 pengős létminimumát 7,4% adó terheli, hogy a fogyasztási adó a budapesti marhahust 6%-kal, a disznózsirt 7%-kal, a cukrot 35%-kal, a sót 64%-kal, a szenet 6%-kal, a gyufát 31%-kal drágitja meg.

Nem szabad feledni, hogy a főváros lakóinak fejadók kvótája 225 pengővel magasabb az országos átlagnál és hogy például az ökröt a békében Budapesten összesen 15 korona adó terhelte, ma mindenféle adók cimén egy ilyen Pestre jött ökör összesen 64 pengő terhet cipel. Ezekután ama boldog országokban, amelyeknek begyéről szó van, a fogyasztási adó kvótája Németországban 78, Csehországban 69, nálunk pedig 97 pengő! Ebből kell megmagyarázni a budapesti cifra paloták nyomoruságát és ez a válasz arra, hogy kinek a begyében van hát a haszon?